-
Tárczy Andor
Írta: | Forrás: | 2019. december 31.
Költő, fordító, újságíró
(Ungvár, 1954. április 24.)
Munkáscsaládban született. Az Ungvári 10. Számú Zalka Máté Középiskola (ma: Dayka Gábor középiskola) elvégzése után 1971-től egy ideig fotós, zenész és festő. Magyarországon szolgált a szovjet hadseregben. Első cikkei a Magyar Néphadsereg központi lapjában jelentek meg. Katonaéveinek letöltése után 1974-től a Kárpáti Igaz Szó munkatársa, kezdetben fordító, majd a tájékoztatási rovat vezetője volt. Levelező tanulmányokat folytatott a Lembergi Ivan Franko Állami Egyetem újságírói karán. 1992-ben megvált a Kárpáti Igaz Szótól, 1990-től a Kárpátalja (Ungvár-Miskolc) című havi lap munkatársa, 1991-től az ungvári Tárogató című havi szatirikus magazin főszerkesztője. 1994-től szakfordító az egyik ungvári közjegyzői iroda mellett. 2005 őszétől a fekete Kárpáti Igaz Szó munkatársa, majd az Ung-vidéki Hírek magyar kiadásának fordítója.
-
Weinrauch Katalin
Írta: | Forrás: | 2019. december 31.
Író, költő (Beregszász, 1944. április 9.)
Érettségi után könyvtáros szakon szerzett főiskolai diplomát, majd 34 évig dolgozott könyvtárosként, 10 évig a beregszászi gyermekkönyvtár vezetőjeként. 1995-ben, a Hatodik Síp irodalmi folyóirat novellapályázatán különdíjat nyert. Állandó munkatársa Kárpátalja egyetlen magyar gyermeklapjának, az Irkának annak megszületése első pillanatától. Szerepel írásaival a Barangoló, a Bóbita-füzetek, valamint a Pozsonyban megjelenő Tücsök gyereklapokban. Társszerzője a következő gyűjteményeknek: Négyágú síp – gyermekhangra. A határon túli újabb kisebbségi magyar gyermeklíra antológiája. Eötvös József Könyvkiadó Budapest (2000); Szárnyak és hullámok című antológia, megjelent az első Dél-Alföldi Nemzetközi Költőfesztivál alkalmából 2002-ben. A Dr. Komáromy Sándor által főiskolák számára szerkesztett Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából c. tankönyvben. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest (2002).
-
Szöllősy Tibor, dr.
Írta: | Forrás: | 2019. december 31.
Orvos-ideggyógyász, közíró, helytörténész (Borzsova, 1940. augusztus 2.)
1957-ben érettségizett a técsői orosz tannyelvű középiskolában. 1958–1964 között az Ungvári Állami Egyetem orvosi karának hallgatója, sub auspiciis regis minősítéssel kapott diplomát. 1964 augusztusa-októbere között a gyertyányligeti körzeti kórház főorvosa. 1964 októberétől 1965 júniusáig sorkatonai szolgálatot teljesített. A tényleges katonai szolgálat letöltése után 1965–1980 között Técsőn osztályorvos. 1981-től kórházi és járási ideggyógyász-főorvos, közben megszerzi a kandidátusi minimumot. 1987-től legfelsőbb szakminősítéssel rendelkezik.
-
Pilipkó Erzsébet PhD
Írta: | Forrás: | 2019. december 31.
Néprajzos, múzeológus (Salánk, 1963. szeptember 9.)
Iskolai tanulmányait helyben végezte. 1986-ban az Ungvári Állami Egyetemen magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1986–1991 között az Ungvári Intouristnál dolgozott idegenvezető-tolmácsként. 1991-ben felvételt nyert a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi szakára, amelyet 1996-ban kitüntetéses diplomával fejezett be. Tanulmányai mellett részmunkaidőben a Déri Múzeum Irodalmi Osztályán gyűjteménykezelőként dolgozott. 2001–2004 között néprajzos muzeológus a Reguly Antal Múzeumban Zircen, ugyanitt magyar szakos tanár a III. Béla Gimnáziumban. 2004. április 1-től kinevezett igazgató a nyírbátori Báthori István Múzeumban. 2008. május 1-től néprajzos főmuzeológus és irodalmi muzeológus a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban.
-
Becske (József) Lajos
Írta: | Forrás: | 2019. december 31.
Költő, grafikus
(Visk, 1965. március 18.)A viski magyar középiskolában tanult, közben a helyi zeneiskola klarinét szakára járt, és rajzkészsége is felkeltette a környezetében élők figyelmét. A helyi iskola elvégzése után 1980 nyarán felvételizett az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolába. Ennek befejeztével a Fekete-tenger melletti Nyikolajevben töltötte sorkatonai szolgálatát. A leszerelés után, 1986-ban visszatért Ungvárra, három évig alkalmi munkákból élt. Az Ung-parti városhoz kötődnek első verspróbálkozásai. 1989-ben hátat fordított az ungvári életnek, hazaköltözött Viskre. Apja mellett kitanulta a kőműves szakmát, közben szabadidejét versírással és rajzolással töltötte.
-
Bakos Kiss Károly
Írta: | Forrás: | 2019. december 17.
Költő(Beregújfalu, 1977. május 9.)
Földműves családban született. A középiskolai érettségi megszerzése után, különböző alkalmi munkákat vállalt. Már korán megmutatkozott tehetsége és kiemelkedő intellektusa. Gyerekfejjel Punykó Mária tanárnő szárnyai alatt népmeséket, verseket adott elő, vers- és prózamondó versenyeket nyert, előadóként szerepelt az Ungvári TV magyar nyelvű adásában is. Első versét 12 évesen írta, amit később követte a többi, de ezeket még nem szánta publikusnak. 17 évesen határozta el, hogy költő lesz. Verseit először a Füzesi Magda által szerkesztett Beregi Hírlap irodalmi rovata közölte le. -
Ámorth Angelika
Írta: | Forrás: | 2019. december 17.
Pályakezdő író, blogger
(Nagyszőlős, 1995. november 22.)
Tanulmányait 2001-ben kezdte a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában. 2012 májusában itt érettségizett és ugyanebben az évben felvételt nyert az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar magyar filológiai szakára.Írásai eddig az Együtt és a Kárpáti Magyar Krónika hasábjain jelentek meg. Társzerzője a pályakezdő fiatalok Szárnypróba című antológiájának (Összeállította, az előszót írta: Csordás László. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2013., 88. old.)
-
Sütő Kálmán
Írta: | Forrás: | 2019. november 30.
Költő(1910–1997)
„Megszülettem — valószínűleg, mint minden gyermek — Beregsom községben 1910. december 16-án, a Beregszászi járásban, és egyetlen szűkkörű hazámban, Kárpátalján. Nyomatékkal írom így, mert hányatott életemben kilenc évig volt Bécs a fővárosom, mint osztrák-magyar gyereknek, húsz évig Prága, hat évig Budapest és jelenlegi fővárosom Moszkva. De az igazi hazám Kárpátalja volt mindig és mindvégig. … Voltam napszámos, kubikos, később földműves és jelenleg nyugdíjas kolhoztag, de mindenkor a nemzetiségem és anyanyelvem a magyar volt” — írta önéletrajzában Sütő Kálmán.
-
Molnár István
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Festőművész, zenész
(Munkács, 1968. január 27. – Ungvár, 1993. június 21.)1968. január 27-én született Munkácson. 1972-ben a család Ungvárra költözött, ahol az 1. számú középiskolában tanult, közben látogatta Bakonyi Zoltán művészeti stúdióját. 1982–1987-ben az Ungvári Képzőművészeti Szakiskola diákja. Ugyanitt szervezték meg az első közös diákkiállításukat a később híressé vált kárpátaljai festőművészekkel, Szaller Róberttel és Penzel Péterrel.A szakiskola elvégzése után részt vett a „Bal Szem” elnevezésű képzőművészeti csoport létrehozásában és a csoport közös kiállításaiban. 1989-ben felvételt nyert a Lembergi Képzőművészeti Akadémiára, közben kiállításai voltak belföldön és külföldön.1991 szeptemberétől 1992 januárjáig a Budapesti Képzőművészeti Akadémia diákja volt, de folyamatosan kapcsolatban állt a lembergi művészekkel és részt vett a megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Alkotásait Ungváron, Lembergben, valamint külföldön – Magyarországon, Lengyelországban, Németországban és az USA-ban – is kiállították. -
ifj. Hidi Endre
Írta: | Forrás: | 2018. december 27.
Keramikus, szobrász

Nagydobronyban született 1982. március 9-én. Művészcsaládból származik. Édesapja, Hidi Endre, az ismert keramikus nyomdokain haladva maga is kerámiákkal kezdte pályafutását. Az Erdélyi Béla nevét viselő Ungvári Művészeti Koledzs kerámia szakának elvégzése (2002) után a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán szerzett diplomát (2009). 2005-től a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) tagja.
Arany János miniszobrát ünnepélyes keretek között 2018. október 25-én leplezték le az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében (UMOTI). Az egyetem idén számos jubileumot méltat: a Magyar Filológiai Tanszék megalakulá...
Újabb miniszobrot avattak Ungváron 2019. január 23-án a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet együttműködésével. Mihajlo Kolodko szobrászm...
A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogrammos...