A Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábort, közismertebb nevén „jurtatábort”, idén immár huszonhetedik alkalommal rendezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség július 11. és 15. között. Az eseménynek, az elmúlt évekhez hasonlóan, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum adott otthont.
A szervezők évről évre változatos, a magyar hagyományokat előtérbe helyező programokkal várják a táborba érkező gyerekeket. Céljuk, hogy kötetlen, szórakoztató formában bővítsék a fiatalok történelmi és néprajzi ismereteit, erősítsék nemzeti identitástudatukat, mindeközben tartalmas kikapcsolódást biztosítanak számukra.
A táborozás során a gyerekek megannyi kreatív játék segítségével mélyülhetnek el a magyar történelemben és a magyar hagyományok világában. Emellett a táborozók különböző kézműves-foglalkozások keretein belül fejleszthetik kézügyességüket, színesíthetik ízlésvilágukat.
Lévén, hogy a jurtatábor a fiatalok történelmi és néprajzi ismereteit hivatott fejleszteni, a hét folyamán a táborozóknak lehetőségük volt betekintést nyerni a lovaglás, az íjászat és különböző néprajzi foglalkozások rejtelmeibe. A kezdőket Kész Réka, a tábor egyik szervezője avatta be az ősi harctudomány rejtelmeibe.
„A gyerekek elsajátíthatják az íj felépítését, hogyan kell felhúzni, felajzani. Ezáltal interaktív módon nyerhetnek betekintést honfoglaló őseink életébe: hogyan éltek, hogyan vadásztak, hogyan harcoltak” – mesélte a tábor kapcsán Kész Réka, majd hozzátette: „Úgy tapasztaltam, hogy a gyerekek élvezik a foglalkozásokat, és sokuknak nem újdonság sem az íjászat, sem a lovaglás, hiszen vannak régi, visszatérő táborozóink, több gyerek pedig más rendezvényen sajátíthatta el a mesterségeket.”
Bár őseink íjásztudománya és a lovasoktatás is közkedvelt program a táborozók körében, a különböző kézműves-foglalkozásokat is nagy érdeklődés övezi. Ezeken a foglalkozásokon – agyagozás, rongybaba és makramé ékszerek készítése, gyöngyözés – a mesterségek elsajátítása révén megismerhetik elődeink kézműveseinek életét.
A tábor tematikája minden évben változik, idén a szervezők úgy döntöttek, hogy időrendi sorrendben ismertetik a résztvevőket a magyar történelem érdekes momentumaival.
Az izgalmas és lebilincselő foglalkozások mellett a gyerekek történelmi előadások keretében ismerhették meg a különböző korok harctudományát és viseleteit.
„Az idei jurtatáborban nagyobb hangsúlyt kap a kárpátaljai néprajzi értékek előtérbe helyezése” – mondta Kész Margit néprajzkutató, a tábor főszervezője.
Ebből kifolyólag a hét során ellátogatott a táborba Prófusz Marianna népművész, aki a szövés-fonás rejtelmeibe vezette be a fiatalokat, majd bemutatta a Kárpátaljához köthető hagyományokat, elsősorban a hungarikumnak számító beregi szőttest.
A sokszínű és változatos programok mellett bemutatásra került még a kender útja is. Itt a hogyan vetették, aratták, szárították, nyűtték, fonták kérdéseire kaphattak választ a gyerkőcök. A táborozóknak lehetőségük nyílt igazi vásznat készíteni úgy, ahogy őseink is tették azt.