Ukrajnában az ortodox egyház képviselői a Julianus-naptár szerint január 19-én ünneplik Vízkereszt napját.
Ez a karácsonyi ünnepkör lezárása és egyben a farsangi időszak kezdete is.
![Vízkereszt napját ünnepelik ma az ortodox keresztények](/img-cache/1/4/9/f/4/149f4f2f6295ce23d7b2b6d194bc55fd0c17048c.jpeg)
Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. január 19.
Ukrajnában az ortodox egyház képviselői a Julianus-naptár szerint január 19-én ünneplik Vízkereszt napját.
Ez a karácsonyi ünnepkör lezárása és egyben a farsangi időszak kezdete is.
Vaszilj Szkuratyivszkij ukrán etnográfus szerint a vízkereszt ennek az időszaknak a harmadik egyben utolsó legnagyobb ünnepe.
Vízkereszt a karácsonyi és újévi ciklus harmadik legnagyobb és utolsó ünnepe.
Ezen a napon a hívek, papjaikkal együtt egy folyóparton, tó parton gyűlnek össze, ahol imádság és szentbeszéd keretében emlékeznek meg Jézus Krisztus Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. A hagyomány szerint a pap megszenteli a folyókat, tavakat. Ezt követően vízbe dobja a keresztet. Majd a keresztények egy ima elmondása után a vízbe ugranak. Háromszor megmártóznak meg a megszentelt vízben, s közben keresztet vetnek.
A hiedelem szerint a vízkeresztre szentelt víz megóv számos betegség ellen, ezzel a vízzel a keresztények épületeiket, állataikat és a takarmányt is megszentelték, hogy áldás legyen rajtuk.
Ezen a napon a nőknek tilos volt mosni.
A asszonyok vízkereszt napján kraсsunt (kenyér) sütnek, mely keresztet szimbolizál. A hiedelem szerint ezen a napon a kenyeret szét kell törni és az állatoknak adni, hogy áldottak legyenek.
A vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...