Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója a következő öt évben is – jelentette be Csák János Magyarország kulturális és innovációs minisztere a Facebook-oldalán.
Írta: | Forrás: hirado.hu | 2023. április 06.
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója a következő öt évben is – jelentette be Csák János Magyarország kulturális és innovációs minisztere a Facebook-oldalán.
„Munkájához sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánok!” – írta a miniszter. Legutóbb 2018 februárjában közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy Balog Zoltán akkori miniszter 2018. július elsejei hatállyal újabb öt évre megbízta Vidnyánszky Attilát a Nemzeti Színház vezetésével. Vidnyánszky Attila 2013 óta a Nemzeti Színház vezetője.
Vidnyánszky Attila 1964-ben született az ukrajnai Beregszászon, 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki, 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt, 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke.
2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Különleges és egyben lélekemelő zeneművészeti élménnyel gazdagodhattak mindazok, akik december 10-én este ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem átriumában megtartott SONUS ütőhangszeres együttes adventi koncertjére, amely a Pro Cultura Subcarpatica (PCS) civil szervezet és Mag...
Tíz kategóriában adták át a magyar közmédia legrangosabb szakmai díjait csütörtökön Budapesten. A Duna Médiaszolgáltató által alapított díjak célja elismerni mindazokat, akik kimagasló értéket képviselő alkotó munkájukkal tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia betöltse a nemzeti és kulturál...
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter idén is átadta a Magyar Fiatalokért Díjat december 11-én. A díj azoknak a fiatal szakembereknek és példamutató személyiségeknek jár, akik munkájukkal közösségeik erősítéséhez és a magyar jövő alakításához járulnak hozzá.
Szolyvát elsőként 1263-ban említik, Zoloa alakban. Történelmébe fekete betűkkel vonult be 1944–1945, amikor szovjet gyűjtőtábor működött itt, melyben több mint tízezer magyar és német férfi halt meg. Szebb emlékek fűződnek viszont a határában feltárt honfoglalás kori magyar harcos sírjához, a benne ...