Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan településen járt több száz kiváló előadással, amelyek közül sokról tudósítottuk már olvasóinkat. Az elmúlt hétvégén a batári és a csepei görögkatolikus templomokban hallhatták a 130 esztendeje született Márton Áron püspökről készített előadását, amely a legendás erdélyi püspök életének főbb állomásai mellett megidézi az „Emberkatedrális” beszédeit, körleveleit is. „A nagy formátumú egyházi ember kisebbségi létéért küzdő élete erőt adhat a XXI. század értékvesztett emberének” – véli Tóth Péter Lóránt. A műsorban versek és prózai részletek hangzanak el az erdélyi magyar irodalom legkiválóbb költőitől és íróitól, például Kányádi Sándortól, Reményik Sándortól, Dsida Jenőtől, Ady Endrétől, Ferenczes Istvántól, Sütő Andrástól és Tamási Árontól, továbbá irodalmunk olyan nagy alakjától, mint Gyóni Géza.
Tóth Péter Lóránt Márton Áron püspökkel kapcsolatban tudósítónknak elmondta: „Azt gondolom, nagyon izgalmas az élete, mert végigélte csaknem az egész XX. századot, az első és a második világháborút, a trianoni országvesztést és a kommunisták berendezkedését. Az ő élete, meggyőződésem, hogy nekünk is példa lehet itt, 2026-ban a helytállásról, a túlélésről, az egyenességről és gerincességről. Az előadásom címe Márton Áron, a remény zarándoka. Isten az emberiség legsötétebb óráiban apostolokat, szenteket küldött az embereknek, hogy fényt gyújtsanak, erőt adjanak az »ember szépbe szőtt« hitének. Őrzőként vigyázzanak ránk, és az emberség és szeretet lángját menekítsék át a vészterhes időkön a jövő generációinak” – fogalmazott. Elmondta továbbá, hogy az előadással nemrég egy 20 állomásos Kárpát-medencei útra indult, amely során már járt Felvidéken, Délvidéken és a prágai magyaroknál. A csepei és batári görögkatolikus közösségek mellett református gyülekezetekbe és zsinagógába is elviszi a pódiumműsort, mert úgy gondolja: „Márton Áron ökumenikus. Ő volt például az, aki a romániai kommunista diktatúra alatt, a görögkatolikus egyház betiltása idején körlevelet írt a római katolikus egyházközségeknek, hogy fogadják be a görögkatolikus papokat, és ha kérik, misézhessenek a római katolikus templomokban.”
A magyar költészet remekműveit kiválóan megszólaltató „versvándor”-tól megtudtuk, hogy Ábrány Krisztián és Lődár Jenő atyák meghívásán túl fontos személyes kapcsolat, hogy Csepe Tóth Péter Lóránt szülővárosának, Kunszentmiklósnak a testvértelepülése, ahol számos előadással megfordult már. Batáron most járt első alkalommal, ugyanakkor mindkét település görögkatolikus templomában sok verseket szerető érdeklődő hallgatta végig az előadást.
Egyúttal szomorúan jegyezte meg: „Jól jellemzi a helyzetet, hogy Kárpátalján szinte mindenhol csak asszonyokkal és gyerekekkel találkozik az ember. Nem panaszkodnak, a kárpátaljai ember nem egy panaszkodós ember, de ez a háború minden ember életére rányomja a bélyegét. Ehhez jön még a gazdasági kilátástalanság, a kiszámíthatatlan helyzet. Remélem, sikerült erőt adni Márton Áron példáján és gondolatain keresztül, ha mással nem, akkor legalább azzal, hogy egy órára próbáljanak kiszakadni a mindennapok gondjaiból. Érzékeltem és a személyes beszélgetések során is megfogalmazódtak az itteni életet keserítő gondok, talán csak tíz-húsz év múlva lehet majd teljes egészében felmérni, hogy milyen változásokat okoz ez a háború Kárpátalján” – összegezte a vidékünkön tapasztaltakat Tóth Péter Lóránt.
Az előadások az NKA támogatásával jöttek létre.
