Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. január 04.
Vannak olyan történelmi rejtélyek, amelyek talán soha nem oldódnak meg, az elveszett frigyláda titkain át Kleopátra sírjának pontos helyéig. Egy-egy régészeti lelőhelyet elpusztítottak, az ásatási anyagok egy része elveszett, esetleg a bizonyítékokra még nem bukkantak rá, így egy-egy eseményt örökre homály fedhet – írta a LiveScience.
Artúr király történeteit mindenki ismeri, a híres kerekasztal lovagjai vagy akár az Excalibur történetei mind-mind részei a híres legendának.
Nagy-Britannia több olyan helyszínén is végeztek ásatásokat, amiket a legendák Artúr királyhoz kötnek, ilyen például Tintagel faluja, amely állítólag Artúr király otthona volt. A kutatások során azonban nem találtak semmilyen bizonyítékot arra, hogy élt-e ott.
Artúr király története a kultúrtörténet egyik legismertebb legendája, amelyben ősi kelta mondák kelnek életre. A legkorábbi beszámolók a 9. századból származnak, ekkor említik először történelmi alakként az uralkodót, aki számos csatát vívott a szászok ellen. Ezen beszámolók teljes pontossága is vitatható, tehát a tudósok még nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy Artúr király valóban létezett-e.
Kr. e. 587-ben a II. Nabukodonozor király vezette babilóniai hadsereg elfoglalta Jeruzsálemet. Kifosztották a várost, és lerombolták az első templomot, ahol a frigyládát őrizték, amely a tízparancsolatot rejtette.
A frigyláda, melyet az Ószövetség elbeszélése szerint Mózes a pusztában készített, sorsa máig tisztázatlan. Az ókori források szerint a ládát vagy visszavitték Babilonba, vagy elrejtették, még a város elfoglalása előtt, de az is lehet, hogy a fosztogatás során megsemmisült.
Az ókori feljegyzések szerint VII. Kleopátrát és szeretőjét, Marcus Antoniust Kr. e. 30-ban bekövetkezett haláluk után együtt temették el egy sírba. Plutarkhosz ókori történetíró is megemlítette feljegyzéseiben Kleopátra végső nyughelyét, miszerint a sír Ízisz templomának közelében van, mely aranyból, ezüstből, smaragdból, ébenfából és elefántcsontból készült kincseket rejt.
A sír pontos helye ma is rejtély. 2010-ben Alexandria mellett végeztek ásatásokat, ahol számos sírra bukkantak VII. Kleopátra idejéből, ám az ő sírja nem volt köztük. Egyes régészek azt feltételezik, hogy ha a sír fent is maradt, valószínűleg kifosztott és azonosíthatatlan lehet.
Kr. e. 47-ben VII. Kleopátra életet adott fiának, Caesarionnak, akiről azt állította, hogy Julius Caesar fia. Kinevezte fiát Egyiptom társuralkodójának, a fennmaradt művészeti alkotások pedig már együtt ábrázolják kettejüket, mint uralkodókat.
Caesar azonban soha nem ismerte el a gyermeket sajátjának. Caesar egyik közeli barátja, Gaius Oppius közzétett egy röpiratot is, amelyben tagadta, hogy Caesar fia Caesarion.
Sem Caesarnak, sem pedig Caesarionnak nem találták meg a maradványait, így a tudósok nem tudják bizonyítani vagy cáfolni a rokoni kapcsolatot.
A 240 oldalas kézirat az 1400-as években született meg, ám ismeretlen nyelven íródott. Az írásjeleket a mai napig nem sikerült megfejteni. A könyv írójának kilétét is homály fedi, a kézirat nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedőről kapta, akihez 1912-ben került.
Az évek során amatőr és hivatásos kódfejtők is próbálták megfejteni a kéziratot, ám eddig sikertelenül. Annak ellenére, hogy 2019-ben bejárta a hír a világsajtót, miszerint sikerült megfejteni a kéziratot, mely nőgyógyászati és gyermeknevelési tanácsokat tartalmaz, a szövegre való egyértelmű és meggyőző magyarázattal, fordítással vagy dekódolással még senki nem állt elő.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
