Írta: KMMI | Forrás: mult-kor.hu | 2021. február 26.
1. A mai kártyajátékok őséről tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.
2. A játékkártya valószínűleg az egyiptomi Mameluk Birodalom közvetítésével jutott el Európába a 14. században. A spanyol „La Banda” (szalag) lovagrend tagjait a kártyázástól szigorúan eltiltó 1334-es rendelet az első európai forrás, amely megemlíti a játékkártyát.
3. A 14. század végén már Franciaországban is ismerték a játékkártyát. VI. Károly kincstárnokának 1392-es számlakönyve szerint Jacques Gringonneur festőnek jelentős összeget fizettek három csomag kártyáért.
4. A francia kártya királyt ábrázoló lapjain kezdetben valós történelmi személyiségek szerepeltek. A kőr Nagy Károlyt, a káró Julius Caesart, a treff Nagy Sándort, a pikk pedig Dávid királyt ábrázolta.
5. A kártyákon megjelenő ábrázolások szimbólumrendszerének alapját a fennálló társadalmi rend adta. Kezdetben a serleg a papságot, a kard a nemességet, a pénz a kereskedő középosztályt, a bot pedig a jobbágyságot szimbolizálta.
6. IV. Edward angol király a hazai iparosok védelmében 1463-ban parlamenti határozattal tiltotta meg a külföldi kártya behozatalát az országba.
7. Kezdetben csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a kézzel illusztrált kártyák megvásárlását, ám a 15. század elejétől már fametszeteket használtak a sokszorosításra, így a játékkártya szélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé vált.
8. A játékkártyákat elsőként Anna brit királynő adóztatta meg 1711-ben. Az ún. bélyegadót a kártyákra is kiterjesztő rendelet egészen 1960-ig érvényben maradt.
9. Franciaországban 1793-ban a forradalmi kormányzat a régi rendet képviselő királyt a szellem, a dámát a szabadság, a bubit pedig az egyenlőség allegorikus ábrázolásaira cserélték.
10. A kártyagyárak 1935-ben megpróbálkoztak egy ötödik kártyaszín – az USA-ban a „sas”, az Egyesült Királyságban pedig a „korona” bevezetésével – ám a kísérlet kudarcba fulladt.
A képen: Kártyázók 1919-ben (Fortepan)
Fergeteges hangulat, önfeledt tánc és közösségi összetartozás jellemezte az ungvári Magyar Udvar étteremben megrendezett táncházat, amely ismét bebizonyította: a magyar népi kultúra élő, és ma is képes összekovácsolni az ungvári magyarságot.
Különleges színházi élményben lehetett része április 28-án a beregszászi közönségnek: a legendás Frank Sinatra életét és pályájának meghatározó fordulópontjait bemutató Frankie – a király és a kárhozott című monodráma telt ház előtt került színre. Az est nem csupán egy életrajzi előadás volt, hanem ...
Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság május 1-jén a Szolyvai Emlékpark területén. A Kárpát-medence legnagyobb kegyeleti parkjában zajló tanácskozáson a résztvevők értékelték az elmúlt időszak munkáját, valamint döntöttek az idei központi megemlékezések időpontjai...
Száz pótszékes teltházzal tartották meg Beregszászban, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban a Peller Károly által rendezett Gül Baba című romantikus előadást. Az ismert musicalekkel színesített darabban a szerelem győzelme mindenek felett és az emberi élet értéke domborodik ki. Gül Baba cse...
