Írta: KMMI | Forrás: mult-kor.hu | 2021. február 26.
1. A mai kártyajátékok őséről tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.
2. A játékkártya valószínűleg az egyiptomi Mameluk Birodalom közvetítésével jutott el Európába a 14. században. A spanyol „La Banda” (szalag) lovagrend tagjait a kártyázástól szigorúan eltiltó 1334-es rendelet az első európai forrás, amely megemlíti a játékkártyát.
3. A 14. század végén már Franciaországban is ismerték a játékkártyát. VI. Károly kincstárnokának 1392-es számlakönyve szerint Jacques Gringonneur festőnek jelentős összeget fizettek három csomag kártyáért.
4. A francia kártya királyt ábrázoló lapjain kezdetben valós történelmi személyiségek szerepeltek. A kőr Nagy Károlyt, a káró Julius Caesart, a treff Nagy Sándort, a pikk pedig Dávid királyt ábrázolta.
5. A kártyákon megjelenő ábrázolások szimbólumrendszerének alapját a fennálló társadalmi rend adta. Kezdetben a serleg a papságot, a kard a nemességet, a pénz a kereskedő középosztályt, a bot pedig a jobbágyságot szimbolizálta.
6. IV. Edward angol király a hazai iparosok védelmében 1463-ban parlamenti határozattal tiltotta meg a külföldi kártya behozatalát az országba.
7. Kezdetben csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a kézzel illusztrált kártyák megvásárlását, ám a 15. század elejétől már fametszeteket használtak a sokszorosításra, így a játékkártya szélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé vált.
8. A játékkártyákat elsőként Anna brit királynő adóztatta meg 1711-ben. Az ún. bélyegadót a kártyákra is kiterjesztő rendelet egészen 1960-ig érvényben maradt.
9. Franciaországban 1793-ban a forradalmi kormányzat a régi rendet képviselő királyt a szellem, a dámát a szabadság, a bubit pedig az egyenlőség allegorikus ábrázolásaira cserélték.
10. A kártyagyárak 1935-ben megpróbálkoztak egy ötödik kártyaszín – az USA-ban a „sas”, az Egyesült Királyságban pedig a „korona” bevezetésével – ám a kísérlet kudarcba fulladt.
A képen: Kártyázók 1919-ben (Fortepan)
A nemzetek közötti egyetértés és a kulturális sokszínűség napját ünnepelték az ungvári várban. A kulturális sokszínűség, a párbeszéd és a fejlődés világnapját minden év május 21-én méltatják világszerte. Az UNESCO által 2001-ben elfogadott nyilatkozat és az ENSZ kezdeményezése nyomán alapított je...
Humoros és egyben tanulságos előadással kedveskedtek a Ficseri Gyermekstúdió tagjai a meghívott vendégeknek: szülőknek, ismerősöknek, akik nagy érdeklődéssel jöttek el a nyílt napra május 22-én a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházba.
135 évvel ezelőtt, 1891. május 25-én született Erdélyi Béla festőművész a huszti járási Kelemenfalván (Klimovica). Tanulmányait Máramarosszigeten kezdte. 1911–1915 között Budapesten elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, itteni mesterei: Ferenczy Károly, Révész Imre, Zemplén...
A keresztény világ egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely egyszerre hordoz mély vallási üzenetet és gazdag néphagyományt. A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztények arra a bibliai eseményre emlékeznek, amikor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, és ezzel megszületett az Egyház. Az ünnep az...
