Írta: KMMI | Forrás: mult-kor.hu | 2021. február 26.
1. A mai kártyajátékok őséről tudósító első írásos forrás a 9. századi Kínából, a Tang-dinasztia korából származik. Kínában eleinte valószínűleg papírpénzzel kártyáztak, ám a bankjegyek elrongyolódása miatt idővel áttértek a keskeny papírlapok alkalmazására.
2. A játékkártya valószínűleg az egyiptomi Mameluk Birodalom közvetítésével jutott el Európába a 14. században. A spanyol „La Banda” (szalag) lovagrend tagjait a kártyázástól szigorúan eltiltó 1334-es rendelet az első európai forrás, amely megemlíti a játékkártyát.
3. A 14. század végén már Franciaországban is ismerték a játékkártyát. VI. Károly kincstárnokának 1392-es számlakönyve szerint Jacques Gringonneur festőnek jelentős összeget fizettek három csomag kártyáért.
4. A francia kártya királyt ábrázoló lapjain kezdetben valós történelmi személyiségek szerepeltek. A kőr Nagy Károlyt, a káró Julius Caesart, a treff Nagy Sándort, a pikk pedig Dávid királyt ábrázolta.
5. A kártyákon megjelenő ábrázolások szimbólumrendszerének alapját a fennálló társadalmi rend adta. Kezdetben a serleg a papságot, a kard a nemességet, a pénz a kereskedő középosztályt, a bot pedig a jobbágyságot szimbolizálta.
6. IV. Edward angol király a hazai iparosok védelmében 1463-ban parlamenti határozattal tiltotta meg a külföldi kártya behozatalát az országba.
7. Kezdetben csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak a kézzel illusztrált kártyák megvásárlását, ám a 15. század elejétől már fametszeteket használtak a sokszorosításra, így a játékkártya szélesebb néprétegek számára is hozzáférhetővé vált.
8. A játékkártyákat elsőként Anna brit királynő adóztatta meg 1711-ben. Az ún. bélyegadót a kártyákra is kiterjesztő rendelet egészen 1960-ig érvényben maradt.
9. Franciaországban 1793-ban a forradalmi kormányzat a régi rendet képviselő királyt a szellem, a dámát a szabadság, a bubit pedig az egyenlőség allegorikus ábrázolásaira cserélték.
10. A kártyagyárak 1935-ben megpróbálkoztak egy ötödik kártyaszín – az USA-ban a „sas”, az Egyesült Királyságban pedig a „korona” bevezetésével – ám a kísérlet kudarcba fulladt.
A képen: Kártyázók 1919-ben (Fortepan)
A Munkácsi 3. számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola Csillagfény nevű betlehemes csapata idén immár negyedik alkalommal vett részt az Európai Magyar Fiatalokért Alapítvány gondozásában meghirdetett SzékelyKapuk–ZöldKapuk elnevezésű nemzetközi ökocivilizációs vetélkedőben.
Az eleinte asztalosmesterek által készített konyhai eszköz rövid idő alatt művészien festett dísztárggyá változott. A diótörő nem véletlen lett a karácsonyi varázslat jelképe, Hoffmann meséjének és Csajkovszkij balettjának pedig hihetetlen hangulata van, érdemes egy ünnepi estét rászánni, felejthete...
Díjátadót szervezett Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány december 27-én azon fiatalok, gyerekek számára, akik kimagasló eredményeket értek el az Örökítsd meg! című kisfilm-pályázaton és a Legszebb magyar vers című szavalóversenyen. A két pályázatra október, november folyamán...
„A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2, 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészárolta...
