Szoboravatás a Magyar Kálvárián

Írta: Sz. J. | Forrás: KMMI | 2020. június 11.

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Sátoraljaújhelyen, a Magyar Kálvárián ünnepélyes keretek között felavatták Matl Péter munkácsi szobrászművész turulszobrát. 

Szoboravatás a Magyar Kálvárián

A Magyar Kálvária a magyar fájdalom útja, ami a keresztény hagyományokból ismert kálvária-járás újraértelmezésével emlékezik a megcsonkított Magyarországra. Az épületegyüttest 1936-ban kezdték építeni a sátoraljaújhelyi Szárhegyen, a 100. országzászlónál. A 14 bástya az elszakított országrészeket és a hazaszeretetet jelképezi. Az első stáció Kassa, Szent-Erzsébet városa, a magyar szabadságharcok szentelt városa. Ezt az óramutató járásával ellentétes irányban követi Lőcse, Szepes vármegye székhelye, majd Krasznahorkán és Pozsonyon át egészen Ungvárig, amely az utolsó, 14. stáció. A Magyar Kálváriára trianoni emléksétaként is tekintenek.

Ahogy a múlt században a Kálvária, úgy a centenáriumi Turul-szobor is közadakozásból készült. Az ötletgazda Szajkó Gábor, a Patrónus Alapítvány kurátora volt, Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere kérte fel Matl Pétert a szobor megalkotására.

A kerecsensólymot mintázó alkotás eltér a korábbi turulábrázolásoktól, hasonló stílusú, mint a Vereckei-hágón található emlékmű. A helyszín is nagyon hasonlít Vereckéhez, a hegyről kiválóan látszik a város és a Felvidék. A kőlapokból készült szobor 896 cm magas – a honfoglalás emlékére. A művész szerint az alkotás a nemzet történelmi szimbólumait és hitvilágát is képviseli.

Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor is. Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök összefoglalta az elmúlt 1100 évet: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján. Bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll.

A szoboravatás után elindult a menet, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó is részt vett, s a vendégek végigjárták a 14 stációt.

A megemlékezés műsorát a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila rendezte.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI