A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Sátoraljaújhelyen, a Magyar Kálvárián ünnepélyes keretek között felavatták Matl Péter munkácsi szobrászművész turulszobrát.
Írta: Sz. J. | Forrás: KMMI | 2020. június 11.
A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Sátoraljaújhelyen, a Magyar Kálvárián ünnepélyes keretek között felavatták Matl Péter munkácsi szobrászművész turulszobrát.
A Magyar Kálvária a magyar fájdalom útja, ami a keresztény hagyományokból ismert kálvária-járás újraértelmezésével emlékezik a megcsonkított Magyarországra. Az épületegyüttest 1936-ban kezdték építeni a sátoraljaújhelyi Szárhegyen, a 100. országzászlónál. A 14 bástya az elszakított országrészeket és a hazaszeretetet jelképezi. Az első stáció Kassa, Szent-Erzsébet városa, a magyar szabadságharcok szentelt városa. Ezt az óramutató járásával ellentétes irányban követi Lőcse, Szepes vármegye székhelye, majd Krasznahorkán és Pozsonyon át egészen Ungvárig, amely az utolsó, 14. stáció. A Magyar Kálváriára trianoni emléksétaként is tekintenek.
Ahogy a múlt században a Kálvária, úgy a centenáriumi Turul-szobor is közadakozásból készült. Az ötletgazda Szajkó Gábor, a Patrónus Alapítvány kurátora volt, Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere kérte fel Matl Pétert a szobor megalkotására.
A kerecsensólymot mintázó alkotás eltér a korábbi turulábrázolásoktól, hasonló stílusú, mint a Vereckei-hágón található emlékmű. A helyszín is nagyon hasonlít Vereckéhez, a hegyről kiválóan látszik a város és a Felvidék. A kőlapokból készült szobor 896 cm magas – a honfoglalás emlékére. A művész szerint az alkotás a nemzet történelmi szimbólumait és hitvilágát is képviseli.
Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor is. Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök összefoglalta az elmúlt 1100 évet: a nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában. 400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján. Bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll.
A szoboravatás után elindult a menet, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó is részt vett, s a vendégek végigjárták a 14 stációt.
A megemlékezés műsorát a Nemzeti Színház igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke, Vidnyánszky Attila rendezte.
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Bold...
A költészet és az Anyák napja különleges találkozásának lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek a „Szülőföldem szép határa” szavalóversenyen, amelyet idén immár harmadik alkalommal rendeztek meg a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Líceumban. A rendezvényen 29 tanuló vett részt, összesen 6 iskola képvis...
A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kezdeményezésére jött létre egy feltárt honfoglalás kori magyar temető helyén. Tiszacsoma egyre több turistát vonz, illetve meghatározó szerepet játszik a térség kulturális életében is. Az emlék...
A 75. születésnapját ünneplő Angyalossy Sándor „A hely, ahol élünk” című kiállításának megnyitójára került sor a Munkácsy Mihály Magyar Házban. Egy rendkívül sokoldalú és tehetséges művészt ünneplünk ma, aki építészként, grafikusként, festőként és zenészként is maradandó értékeket hozott létre, hang...