RIT-tárlat Beregszászban

Írta: szcs | Forrás: Kárpátalja | 2010. július 05.

Az idei Hollósy Simon Képzőművészeti Alkotótábor résztvevőinek munkáiból nyílt kiállítás múlt csütörtökön Beregszászban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) májusban hatodik alkalommal rendezte meg plain airjét tagjai és meghívott vendégeik számára Szarvasházán.

RIT-tárlat Beregszászban

A mostani beregszászi tárlat, melynek anyagát ezt megelőzően már az ungvári közönség is megcsodálhatta, tizenegy alkotó mintegy félszáz, a tábor egy hete alatt készült munkáját vonultatja fel.

Dr. Soós Kálmán, a Rákóczi-főiskola rektora a kiállítás ünnepélyes megnyitójának résztvevőit köszöntve örömmel állapította meg, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a képzőművészet iránt. Mint jelezte, a történészek körében jól ismert jelenség, hogy amint távolodunk napjainktól az időben, úgy homályosulnak el azok a társadalmi, emberi viszonyok, amelyek közepette a letűnt korok műalkotásai megszülethettek. "Mi most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy itt vannak közöttünk a RIT alkotótáborának résztvevői, s láthatjuk a festményeiket is, azaz nem távolodtunk el annyira az időben, hogy ne tudnánk, milyen társadalmi és emberi viszonyok között születtek ezek az alkotások" - mutatott rá. A rektor az ünnepség résztvevői között köszönthette Nagy Petronellát, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzulját, Horkay Sámuelt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Alapszervezetének elnökét, Riskó Györgyöt, a RIT alelnökét, valamint a művésztársaság számos tagját.

Riskó György megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, mennyire fontos a társaság számára Hollósy Simon s a régió többi kiemelkedő alkotójának munkássága, ami a magyar kultúrkincs szerves részét képezi. A határokon átívelő művészet Trianon ellenére is képes összefogni a nemzetet, mutatott rá ezzel kapcsolatban. Az alkotótáborban készült munkák együttes bemutatása művészileg azért izgalmas vállalkozás, mivel a közönség megtapasztalhatja, milyen eltérő módon láthatják, közelíthetik meg és dolgozhatják fel ugyanazon témákat az alkotók, hangsúlyozta a RIT alelnöke. Riskó György a továbbiakban örömének adott hangot, hogy a RIT tagjai mellett három fiatal alkotó is részt vett az alkotótábor munkájában, miután a társaság fontosnak tartja az utánpótlás kinevelését. Nekik a kárpátaljai képzőművészet és a RIT olyan pótolhatatlan alakjainak helyét kell betölteniük, mint Tóth Lajos, Jankovics Mária, Szemán "Öcsi" Ferenc, Veres Péter, akik az elmúlt esztendőkben távoztak az élők sorából, hangzott el.

Bálint Lívia, Baraté Ágnes, Kalitics Lívia, Kolozsvári László, Kopriva Attila, Magyar László, Réti János, Szerhij Biba, Tóth Róbert, Veres Ágota és Vjacseszlav Popovics bemutatott műveit Benkő György festő, a RIT tagja, a Rákóczi-főiskola tanára méltatta. A művész értékelésében mindenekelőtt arra tért ki, hogy a táborban részt vett fiatalok művei szakmai felkészültségről és művészi érettségről tesznek tanúbizonyságot. Mint rámutatott, a természettől minden művész tanulhat, s ezt az idősebb alkotók munkái is igazolják. Éppen ezért okoznak meglepetést véleménye szerint Magyar László egyszerű színekkel megfestett, "az absztrakció felé haladó, de a látványt tiszteletben tartó képei" vagy Kolozsvári László festményei, akit ugyan a közvélemény a magyar alföld festőjeként könyvelt el, most azonban bebizonyította, hogy nem lehet őt beskatulyázni.

Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke a tárlat kapcsán örömének adott hangot, hogy elmúltak azok az idők, amikor még azt is meghatározták, hogy mi a szép, mi a művészet, minek örüljünk, mit festhetnek a művészek. A szónok a jövőre nézve is azt tartja fontosnak, hogy ne mondja meg senki a kárpátaljai festőművészeknek, hogy mit és hogyan fessenek, "hiszen tudják azt jól". Horkay Sámuel reményének adott hangot, hogy ha lassan is, de eljutunk odáig, hogy "nemcsak művészek lesznek ezen a jobb sorsra érdemes vidéken, de lesz közönség, műértő közönség, s talán azt is megérjük, hogy mecénásai is legyenek a művészeknek", miáltal művészeti életünk ismét elérheti a 70-80 évvel ezelőtti szintet.

A beszédek ünnepélyességét és töménységét oldandó Nagy Nikolett főiskolai hallgató és Riman Gréta, a főiskola egykori végzőse, jelenleg a szórványban dolgozó pedagógus egyházi énekeket adtak elő.

A kiállítás július közepéig tekinthető meg a Rákóczi-főiskola Kossuth téri épületének Gross Arnold termében.

Hírek

  • Kárpátalja anno: tavasz és húsvét a hegyvidéken

    Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...

  • Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

    Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...

  • A hagyomány tovább él – Megelevenedtek a húsvéti szokások a Nagyberegi Tájházban

    A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...

  • Nagypéntek: az év legcsöndesebb napja

    Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....

Események

Copyright © 2025 KMMI