Írta: Tudósítónk | Forrás: NSKI | 2017. február 17.
A Kárpát-haza Galéria negyedik évadát nyitotta meg Réti János kárpátaljai festő- és grafikusművész Hagyomány és álomvilág című tárlatának bemutatásával. Réti János alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, 1983-tól nyugdíjazásáig az Ungvári Művészeti Alap munkatársa volt, 1989-1993 között az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanáraként is tevékenykedett.
1974-től rendszeresen állít ki, munkái láthatók voltak többek között Kijevben, Lembergben, Prágában, Varsóban, Hannoverben, Budapesten és Szabadkán is.
A művész egyik példaképe - saját bevallása szerint - Matisse, akinek alkotómunkája, műveiben a vonalak dinamikája és dekoratív ábrázolásmódja arra ösztönözte, hogy grafikai kísérletekbe kezdjen, és megpróbálja saját gondolatait új formákat keresve papírra vetni.
Réti János munkáiban megtalálhatók Kárpátalja tájainak uralkodó motívumai, a mindennapi élőlények és tárgyak változatos világa - fogalmazott Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a tárlat megnyitóján, ahol többek között felhívta a figyelmet Kárpátalja nehéz helyzetére is, amely miatt most kiváltképp fontos, hogy segítő kezet nyújtsunk az ott élő magyaroknak.
A nehéz gazdasági helyzetet emelte ki beszédében Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi főkonzulja, de hangsúlyozta azt is, hogy mindennek ellenére ma egyértelműen jó és vonzó magyarnak lenni Kárpátalján, amely a közösségi és egyéni támogatásokban megnyilvánuló együttérzésnek és a kárpátaljaiaknak nyújtott, korábban soha nem tapasztalt mértékű anyagi segítségben megnyilvánuló, eltökélt kormányzati akaratnak köszönhető. A többségi népek körében ezért is értékelődött fel a magyar nyelv, a magyar szomszéd – szögezte le a főkonzul.
Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke kiemelte, hogy a művész képeinek témája, technikája változatos; figurális és absztrakt műveket egyaránt készít, de a tájak mellett megjelennek a csendéletbe foglalt alakok, a női aktok ábrázolásai és az absztrakt formákká egyszerűsített színfoltok konstruktív, geometrikus kompozíciói is. Különféle festészeti és grafikai technikákat alkalmaz, képeit többek között tussal, tollal, színes ceruzával készíti, de dolgozik akvarellel, pasztellel, illetve vannak monotípiái is.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
Berecz Vilmos festő- és grafikusművész, pedagógus és restaurátor alkotásaiból nyílt kiállítás a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumban. A Szülőföldem című tárlat annak az alkotónak állít emléket, aki nemcsak művészként, hanem múzeumi szakemberként is fontos szerepet töltött be Kárp...
