Réti János kiállítása Budapesten

Írta: Tudósítónk | Forrás: NSKI | 2017. február 17.

A Kárpát-haza Galéria negyedik évadát nyitotta meg Réti János kárpátaljai festő- és grafikusművész Hagyomány és álomvilág című tárlatának bemutatásával. Réti János alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának, 1983-tól nyugdíjazásáig az Ungvári Művészeti Alap munkatársa volt, 1989-1993 között az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanáraként is tevékenykedett. 

Réti János kiállítása Budapesten

1974-től rendszeresen állít ki, munkái láthatók voltak többek között Kijevben, Lembergben, Prágában, Varsóban, Hannoverben, Budapesten és Szabadkán is.

A művész egyik példaképe - saját bevallása szerint - Matisse, akinek alkotómunkája, műveiben a vonalak dinamikája és dekoratív ábrázolásmódja arra ösztönözte, hogy grafikai kísérletekbe kezdjen, és megpróbálja saját gondolatait új formákat keresve papírra vetni.

Réti János munkáiban megtalálhatók Kárpátalja tájainak uralkodó motívumai, a mindennapi élőlények és tárgyak változatos világa - fogalmazott Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a tárlat megnyitóján, ahol többek között felhívta a figyelmet Kárpátalja nehéz helyzetére is, amely miatt most kiváltképp fontos, hogy segítő kezet nyújtsunk az ott élő magyaroknak.

A nehéz gazdasági helyzetet emelte ki beszédében Szalipszki Endre, Magyarország beregszászi főkonzulja, de hangsúlyozta azt is, hogy mindennek ellenére ma egyértelműen jó és vonzó magyarnak lenni Kárpátalján, amely a közösségi és egyéni támogatásokban megnyilvánuló együttérzésnek és a kárpátaljaiaknak nyújtott, korábban soha nem tapasztalt mértékű anyagi segítségben megnyilvánuló, eltökélt kormányzati akaratnak köszönhető. A többségi népek körében ezért is értékelődött fel a magyar nyelv, a magyar szomszéd – szögezte le a főkonzul. 

Őry László, a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke kiemelte, hogy a művész képeinek témája, technikája változatos; figurális és absztrakt műveket egyaránt készít, de a tájak mellett megjelennek a csendéletbe foglalt alakok, a női aktok ábrázolásai és az absztrakt formákká egyszerűsített színfoltok konstruktív, geometrikus kompozíciói is. Különféle festészeti és grafikai technikákat alkalmaz, képeit többek között tussal, tollal, színes ceruzával készíti, de dolgozik akvarellel, pasztellel, illetve vannak monotípiái is.

Hírek

  • Magyar zeneszerzők ungvári miniszobrai

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

Események

Copyright © 2024 KMMI