Régi tárgyak: a derelyemetsző

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.

Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.

Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.

Régi tárgyak: a derelyemetsző

A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.

Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.

Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.

A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.

A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.

Hírek

  • Fedák Sári botrányos élete: szerelmi csaták, vad pletykák és a primadonna tragikus bukása

    Szerelmi botrányok, meghökkentő pletykák, színházi diadalok és egy tragikus pályavég: Fedák Sári élete legalább annyi fordulatot tartogatott, mint azok a darabok, amelyekben a közönség ünnepelte. A 147 éve, 1879. október 26-án (újabb kutatások szerint szeptember 27-én) Beregszászon született primado...

  • 800 éves születésnapját méltatta Badaló

    Fennállásának 800. évfordulóját ünnepelte október 25-én Badaló. A Tisza-parti település lakói hálaadó istentisztelettel, ünnepi köszöntőkkel, történelmi visszatekintéssel és gazdag kulturális műsorral méltatták a jubileumot. Az ünnepség egyik legmeghatóbb pillanata az idén nyáron elhunyt Szalai Imre...

  • Bemutatták Sz. Kárpáthy Kata verseskötetét a Rákóczi Egyetemen

    A Rákóczi Egyetem 30 éves jubileumi hetéhez kapcsolódva mutatták be Sz. Kárpáthy Kata író, költő-újságíró, az egyetem Filológia Tanszéke egykori diákjának Trivoga című verseskötetét. Az eseménynek az Apáczai Csere János Könyvtár adott otthont október 27-én.

  • Százéves cseh rajzfilmfigurának állítottak miniszobrot Ungváron

    Újabb alkotással gazdagodott Ungvár népszerű miniszobor-gyűjteménye. A város 3. számú, egykori cseh iskolájának kerítésén ezúttal Hurvínek, a cseh bábművészet egyik legismertebb alakja kapott helyet, első színpadi szereplésének századik évfordulója alkalmából.

Események

Copyright © 2026 KMMI