Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.
Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.
Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.
A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.
Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.
Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.
A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.
A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében megrendezett jubileumi, XX. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia kulturális programjaként került sor május 15-én a Határtalanul produkcióra. Az rendezvénynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Átriuma biztosított helyszín...
Május 14-én nyílt meg a „Kapcsolatok a művészet útján – Gyulai és kárpátaljai kézművesmozaik” című kiállítás a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban. A tárlaton a Nemzeti Művelődési Intézet „A Szakkör” programjához kapcsolódó gyulai és kárpátaljai alkotóközösségek mutatták be munkáikat.
Egy igazán izgalmas és tartalmas napot tartottak a Beregszászi Bethlen Gábor Líceumban, melyen úgy a tanulók, mint a pedagógusok nagyszerűen érezték magukat. A BMG-nap keretében Pavljuk Erika igazgató szimbolikusan átadta az iskola kulcsát Huszár Noéminek, a Diákönkormányzat elnökének. A diáklány ki...
Matl Péter és fia monumentális szobra Bretagne-ban őrzi Szent Erzsébet emlékét „Az a megtiszteltetés ért engem és kisebbik fiamat, Szilárdot, hogy Franciaországban, ebben a gyönyörű környezetben kifaraghattuk korai magyar kereszténységünk egyik legfontosabb szentjének, Szent Erzsébetnek a szobrát...
