Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.
Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.
Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.
A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.
Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.
Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.
A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.
A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.
Húsvétkor a világ számos pontján ünnepelnek az emberek: a tavasz kezdetét, a természet megújulását, és a vallási hagyományok szerint Jézus Krisztus feltámadását. Ennek persze elmaradhatatlan kelléke az ünnepi lakoma, ami minden nemzetnél más és más finomságokból áll. A húsvét egyik velejárója a c...
Húsvétnak a péntektől máig tartó szent háromnapja Jézus kereszthalálának és feltámadásának az egymást követő liturgikus ünnepe, s miközben felidézzük a kétezer éve Jeruzsálemben történteket, arra emlékezünk, hogy a végtelenül jóságos Teremtő Isten egyszülött fiát áldozta azért, hogy az embert megvál...
2026-ban április 5-én van húsvétvasárnap, amelyet húsvéthétfő, április 6. követ. A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúl...
A Déryné Határtalan Program kárpátaljai megjelenésével megannyi előadás kerül bemutatásra. Ezek az alkalmak komplett színházi élményt nyújtanak a kiválasztott helyszínek, régiók számára. Gajdó Delinke erdélyi színművész előbb Nagydobronyban, most pedig Beregszászban lépett színpadra a Szelíden és sz...
