Régi tárgyak: a derelyemetsző

Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.

Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.

Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.

Régi tárgyak: a derelyemetsző

A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.

Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.

Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.

A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.

A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.

Hírek

  • Horváth Sándor 65 éves

    Horváth Sándor kárpátaljai költő, író, újságszerkesztő és kultúrpolitikus szeptember 16-án ünnepelte 65. születésnapát. A Fegyir Potusnyák Kárpátaljai Megyei Könyvtár Idegennyelvű Osztályának szervezésében ez alkalomból író-olvasó találkozóra került sor.

  • Kárpátaljai vadászíró előadása Budapesten

    Az Országos Magyar Vadászati Védegylet budai székházában tartotta meg szokásos havi összejövetelét a Vadász Könyvklub Egyesület. Az egyesület tagjai az ilyen alkalmakon beszélik meg a legfontosabb dolgokat, kitűzik az új célokat, továbbá meghívnak egy-egy vendéget. Ezúttal Stók Lajos kárpátaljai vad...

  • Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla

    Életének 80. évében vasárnap hajnalban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja – tudatta a Magyar Jazz Szövetség. Mint a szervezet közösségi oldalán írta, Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a magyarországi...

  • Ma van az idősek világnapja

    Az ENSZ 30 évvel ezelőtti döntése alapján, 1991 óta október 1-je az idősek világnapja. Ennek a napnak az üzenetét nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen fontos a cél, felhívni mindannyiunk figyelmét idős szeretteink, hozzátartozóink és barátaink helyzetére.

Események

Copyright © 2022 KMMI