Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.
Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.
Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.
A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.
Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.
Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.
A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.
A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.
A vámosok nemzetközi napja alkalmából, 2026. január 26-án felavatták a Kárpátalján népszerű szakmának, a vámtisztnek szentelt „4. számú vámhely” miniszobrot. Ez a 80. számú miniszobor Ungváron.
Ünnepélyes keretek között nyílt meg az idei év első kiállítása a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériájában, ahol a résztvevők együtt ünnepelhették Ribár Natália 40. születésnapja alkalmából szervezett jubileumi tárlatát. A különleges eseményre január 22-én, a magyar kultúra napján került sor.
A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum 80 éve őrzi az ungvári vár falai között a régió soknemzetiségű múltjának emlékeit. A középkori erődből lett múzeum ma már nemcsak kiállítótér, hanem tudományos műhely, oktatási partner és kulturális találkozóhely is. A jubileumi év e...
A magyar kultúra napjához kapcsolódva január 23-án a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) falai között mutatták be Beregszászban A remény hangjai című koncertműsort, amely korábban a jubileumi X. Brüsszeli Kárpátalj...
