Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. szeptember 17.
Minden nap sütünk vagy főzünk valami finomat. A tésztaféléket különösen kedveljük. Így gyakran kerül az asztalra derelye.
Ez a fajta hagyományos étel nem mindennapi ma már. A háziasszonyoknak nincs idejük foglalkozni vele, viszont nagymamáink idejében kedvelt étek volt.
A derelye elkészítéséhez a gazdasszonyok a levestésztához hasonló tésztát gyúrtak. Vékonyra nyújtották, majd derelyemetszővel felkockázták, a kockák közepébe pedig töltelék került. Ezt félbehajtva tették a forrásban lévő vízbe.
Az is tény, hogy a derelye elsősorban a városi konyha elterjedt főtt tésztaétele. Lekvárral, mákkal vagy túróval töltött kis tasakokból álló főtt tészta. A parasztkonyhákból sokáig hiányzott. Kivételt képezett néhány észak-nyugati vagy észak-keleti vidék, ahol a derelye a 19–20. század fordulóján böjtös és egyéb ünnepi étrendek hagyományos tartozéka lett. A parasztkonyha derelyéjét gyakran mákkal töltötték, vagy ha lekvárral, akkor mákkal hintve tálalták. Szegényebb konyhákban előfordult, hogy csak lekvárral töltötték, s ízesítésként szalonnazsírral csorgatták le.
Mivel gyakori étel volt, ezért a háztartási eszközök közül nem hiányozhatott a derelyemetsző. Az egyszerű kis eszköz a tészták vágásához volt szükséges. Lehetett esztergált, vagy csupán simára csiszolt fanyéllel ellátva, amelyhez sárgarézből készült fodros, recés szélű, kerek vágórész tartozott.
A derelyemetszőt mesteremberek, vagy az ügyesebb férfiak is elkészíthették. Az általam használt, nagymamai örökségből kapott derelyemetszőt például egy pénzérméből készítették el. A pénzérmét kissé kilapították, fodrozták a széleit, majd egy fanyélhez erősítették.
A derelye fogyasztásához termésvarázsló elképzelés is fűződött, a lányok pedig a szerelmi jósláshoz használták. Főként Luca és András napján az eladósorban levő leányok tizenhárom derelyét (egyes helyeken gombócot) készítettek, és tizenkét cédulára férfineveket írtak fel. Éjfélkor főzték, s a forró vízből kikapták azt a derelyét, amelyik először jött fel. Amilyen név volt a cédulán, olyan nevűnek hitték a leendő férjet. A cédula nélküli gombóc esetén úgy tartották, hogy abban az évben nem megy még férjhez a leány.
A beregszászi Na'Conxypan Galériában május 28-án tartották meg a Tavaszi Tárlat elnevezésű kiállítás záróalkalmát, amelyen az irodalom és a képzőművészet különleges egymásra találásának lehettek tanúi az érdeklődők. A szezonzáró rendezvény egyben irodalmi tárlatvezetés is volt, amely a Kárpátaljai M...
Különleges és emlékezetes esemény részesei voltak a Salánki Laptarózsa citera- és énekegyüttes tagjai 2026. május 30-án a budai vár Oroszlános udvarában, ahol sikeresen felállították a „Legnagyobb Citeraegyüttes” Guinness-világrekordját. A rangos kulturális eseményen az együttes öt tagja képviselte ...
Május 27-én mutatták be azt az emlékalbumot, amely Sztojka Sándor, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egykori főpásztorának életét és munkásságát dolgozza fel. A beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban tartott eseményen az „Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek...” címet vis...
2026-ban gyereknap május 31-re esik – hagyományosan minden év május utolsó vasárnapján ünnepeljük a gyerekeket. Az ünnep idén közel száz éves hazánkban, mégis kevesen tudják, hogy a gyermeknap nem Nyugatról érkezett hozzánk, és hogy mögötte korántsem csak ballonok és ugrálóvárak rejlenek – hane...
