Pünkösdi királyválasztás, királynéjárás, májusfa – népszokások az ünnepen

Írta: | Forrás: MTI | 2022. június 06.

Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe a karácsony és a húsvét után, valamint a tavasz köszöntése, melyet néphagyományokkal és családi pihenéssel ünnepelhetünk.

Pünkösdi királyválasztás, királynéjárás, májusfa – népszokások az ünnepen

A Pünkösd eredete és jelentése

Az idén június 5-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A pünkösd Krisztus idejében zsidó ünnep volt, melyet héberül sávuótnak, a „Hetek ünnepének” neveznek. Neve a görög pentekoszté – ötven – szóból ered, amely szerint a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.

A Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése.

A pünkösdi időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban munkaszüneti nap.

Pünkösdi népszokások és hagyományok

Pünkösdi királyválasztás

Az egyik legősibb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás. A királyt egy évre választották. Ez alatt a hagyományok szerint minden mulatságba meghívták, fizették a kocsmai fogyasztását, gondozták az állatait. A királyné pedig a legerényesebb, legszebb lányok közül került ki, akinek feladata az volt, hogy járja a házakat és jókívánságokkal árassza el a lakókat. A királyi „címet” a legtalpraesettebb legény nyerhette el, különböző ügyességi próbatételek teljesítésével. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.

Pünkösdi királynéjárás

Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete. A legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösdölés

A pünkösdölés a pünkösdi királynéjárás egyik változata. Énekes-táncos adománygyűjtő népszokás az Alföldön.

Májusfa

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma. A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát, melyet színes szalagokkal díszítenek.

Hírek

  • A Dnyepertől a Dunáig – zenei utazás Kárpátalja sokszínűségében

    Fergeteges hangulatban telt a Kárpátaljai Megyei Filharmónia Magyar Melódiák Kamaraegyüttesének A Dnyepertől a Dunáig című ukrán–magyar estje. A műsor nem véletlenszerű válogatás volt, hanem gondosan felépített út a Dnyepertől a Dunáig, az ukrán dallamtól a magyar csárdásig, a népdal egyszerűségétől...

  • Ismeretlen Bartók-mű kézirata került elő

    Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, ám hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amelyet a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

  • Több díjat is kapott a Revizor az országos színházi találkozón

    Díjátadó Gálával és a Hegedűs a háztetőn című előadással ért véget az Országos Színházi Találkozó Debrecenben. A szakmai zsűri döntése alapján idén 12 díj született.

  • Szent Iván éjjele, a pogány-keresztény ünnep

    A leghosszabb nappal – június 21-e – után nem sokkal, június 23-ról 24-re virradóra ünneplik Szent Iván éjjelét.

Események

Copyright © 2026 KMMI