Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2025. április 13.
A Batári Görögkatolikus Egyházközség szervezésében pászkaterítőket bemutató kiállítás nyílt április 10-én a helyi művelődési házban. A tárlaton a görögkatolikus hívek által összegyűjtött régi, többek között közel 100 éves hímzett pászkaterítőket lehet megtekinteni, melyekkel egykor a húsvéti pászkás kosarat borították be.
A fehér vászonra keresztszemes vagy laposhímzéssel, gyöngyökkel vitték fel a változatos szín- és motívumvilágú mintákat. Az egyes darabokon kereszt-, barka-, a tojás- és virágdíszítés, továbbá a feltámadás története és Jézus sírja látható. Többségükre felirat is került: Feltámadt Krisztus!
A kiállítás megnyitóján Lődár Jenő batári görögkatolikus áldozópap köszöntötte az egybegyűlteket. Megköszönte a gyűjtést, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy milyen páratlan értékek tulajdonosai lehetünk, amikor az őseinktől egy-egy régi kendő, imakönyv vagy fotó marad ránk.
A továbbiakban Marosi István beregszászi görögkatolikus áldozópap, egyháztörténész mutatta be a vértanúhalált szenvedett Orosz Péter Pál (1917–1953) görögkatolikus pap életét. Az előadás aktualitását az adta, hogy az 1953-ban a szovjethatalom által a keresztény hitéért meggyilkolt Orosz Péter Pál vértanúságát 2022-ben elismerte Ferenc pápa, s a boldoggá avatását Bilkén fogják megtartani 2025. május 3-án.
Az előadást követően a jelenlévők kötetlenül beszélgettek a húsvéti hagyományokról és az egyházközség történetéről.
A kiállítás április folyamán megtekinthető a batári művelődési házban.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
