Írta: | Forrás: magyarnemzet.hu | 2023. január 12.
Különleges csillagászati eseménnyel kezdődik a 2023-as esztendő, mivel január végén, illetve február elején szabad szemmel is láthatóvá válik egy olyan ritka üstökös, ami utoljára még a Neander-völgyiek korában, ötvenezer évvel ezelőtt járt Föld-közelben.
Ha a hónap végén, illetve a következő hónap elején napnyugata után az égboltra tekintünk, egy olyan égi jelenséget láthatunk, ami utoljára akkor ragyogott a csillagos égen, amikor a Neander-völgyi emberek hordái barangoltak a Földön, és a modern ember éppen hogy csak megkezdte a kirajzását Afrikából – ismertette az Origó.
2022 márciusában a Zwicky Tranziens Létesítmény (Zwiky Transient Facility, ZTF) csillagászai fedezték fel az intézmény széles látószögű égboltfelderítő kamerájának segítségével azt a C/2022 E3 (ZTE) katalógusjelet kapott üstököst, ami a pályaszámítások szerint ötvenezer évente kerüli meg központi csillagunkat, a Napot.
A C/2022 E3 (ZTF) jelenleg még túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel megpillanthassuk. Az üstökös január 12-én lesz perihéliumban, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi szakaszán.
A perigeumot, tehát a legnagyobb Föld-közelségét pedig február elsején fogja eléri.
A hónap utolsó napjaitól, illetve február elején ezért már szabad szemmel is láthatóvá válik az előzetes becslések szerint.
A Sky at Night úgy kalkulál, hogy a C/2022 E3 (ZTF) a Föld-közelsége idején elmosódott fényfolt formájában lesz látható szabad szemmel, de egy látcső, vagy pedig még inkább egy kis csillagászati távcső segítségével azonban már számos részletet is megfigyelhetünk majd a kométán. Az üstökös Föld-közelsége idején 44–36,6 millió kilométerre fogja megközelíteni a bolygónkat, így tehát biztonságos távolságra lesz tőlünk.
Az üstökösök a Naprendszer olyan égitestjei, amelyek jellemzően igen elnyúlt pályán keringenek a központi csillagunk körül. Az üstökösöknek rendkívül változó a keringési ideje: néhány évtől több tízezer évig terjedhet az az idő, ami alatt egyszer megkerülik a Napot.
Akadnak olyan üstökösök is, amelyeknek olyan elnyúlt a pályájuk, hogy csupán csak egyszer kerülik meg a Napot, és utána annyira eltávolodnak a központi csillagtól, hogy egyszerűen kilökődnek a csillagközi térbe. Az úgynevezett rövidperiódusú üstökösökről azt tartják a csillagászok, hogy ezek a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygózónából, a Kuiper-övből érkeznek.
Ezekkel szemben a hosszúperiódusú üstökösök jóval távolabbról, a Naprendszer legkülső zónájából, az úgynevezett Oort-felhőből jönnek a Nap közelébe. A Nap-közelbe érkezett üstökösöket a szilárd kőzetmag körül kialakult por és gázfelhő, a kóma, valamint a hosszú csóva különbözteti meg az aszteroidáktól. Ha az üstökös pályája keresztezi a Föld-pályát, azon a ponton ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor alakulhat ki.
Az üstökös kőzetmagját jég cementálja össze.
Amikor a kométa megközelíti a Napot, a megnövekedett hőmérséklet miatt a fagyott gázok és vízjég párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, magukkal rántva a beléjük fagyott szilikátokat és szulfidokat.
Ezekből alakul ki a szabálytalan üstökösmagot körülvevő „légkör”, a kóma. A kiszabadult porrészecskék hamar elszakadnak a gázoktól és a Nap sugárnyomásának, illetve a napszélnek a hatására kialakul egy óriási, akár több százezer, millió kilométer hosszúságú csóva, ami mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösmagok mérete is rendkívül szélsőséges; száz métertől akár 40 kilométerig terjedhet az átmérőjük.
Az eddig felfedezett és katalogizált több ezer üstökös csupán a töredéke a Kuiper-övben és a külső Oort-felhőben lévő kométáknak, amelyek száma milliárdos nagyságrendű is lehet.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
