Ötvenezer év múltán ismét láthatjuk a „kőkorszaki” üstököst

Írta: | Forrás: magyarnemzet.hu | 2023. január 12.

Különleges csillagászati eseménnyel kezdődik a 2023-as esztendő, mivel január végén, illetve február elején szabad szemmel is láthatóvá válik egy olyan ritka üstökös, ami utoljára még a Neander-völgyiek korában, ötvenezer évvel ezelőtt járt Föld-közelben.

Ötvenezer év múltán ismét láthatjuk a „kőkorszaki” üstököst

Ha a hónap végén, illetve a következő hónap elején napnyugata után az égboltra tekintünk, egy olyan égi jelenséget láthatunk, ami utoljára akkor ragyogott a csillagos égen, amikor a Neander-völgyi emberek hordái barangoltak a Földön, és a modern ember éppen hogy csak megkezdte a kirajzását Afrikából – ismertette az Origó. 

2022 márciusában a Zwicky Tranziens Létesítmény (Zwiky Transient Facility, ZTF) csillagászai fedezték fel az intézmény széles látószögű égboltfelderítő kamerájának segítségével azt a C/2022 E3 (ZTE) katalógusjelet kapott üstököst, ami a pályaszámítások szerint ötvenezer évente kerüli meg központi csillagunkat, a Napot.

A C/2022 E3 (ZTF) jelenleg még túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel megpillanthassuk. Az üstökös január 12-én lesz perihéliumban, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi szakaszán.

A perigeumot, tehát a legnagyobb Föld-közelségét pedig február elsején fogja eléri.

A hónap utolsó napjaitól, illetve február elején ezért már szabad szemmel is láthatóvá válik az előzetes becslések szerint.

A Sky at Night úgy kalkulál, hogy a C/2022 E3 (ZTF) a Föld-közelsége idején elmosódott fényfolt formájában lesz látható szabad szemmel, de egy látcső, vagy pedig még inkább egy kis csillagászati távcső segítségével azonban már számos részletet is megfigyelhetünk majd a kométán. Az üstökös Föld-közelsége idején 44–36,6 millió kilométerre fogja megközelíteni a bolygónkat, így tehát biztonságos távolságra lesz tőlünk.

Ezek a Naprendszer leglátványosabb égitestjei

Az üstökösök a Naprendszer olyan égitestjei, amelyek jellemzően igen elnyúlt pályán keringenek a központi csillagunk körül. Az üstökösöknek rendkívül változó a keringési ideje: néhány évtől több tízezer évig terjedhet az az idő, ami alatt egyszer megkerülik a Napot.

Akadnak olyan üstökösök is, amelyeknek olyan elnyúlt a pályájuk, hogy csupán csak egyszer kerülik meg a Napot, és utána annyira eltávolodnak a központi csillagtól, hogy egyszerűen kilökődnek a csillagközi térbe. Az úgynevezett rövidperiódusú üstökösökről azt tartják a csillagászok, hogy ezek a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygózónából, a Kuiper-övből érkeznek.

Ezekkel szemben a hosszúperiódusú üstökösök jóval távolabbról, a Naprendszer legkülső zónájából, az úgynevezett Oort-felhőből jönnek a Nap közelébe. A Nap-közelbe érkezett üstökösöket a szilárd kőzetmag körül kialakult por és gázfelhő, a kóma, valamint a hosszú csóva különbözteti meg az aszteroidáktól. Ha az üstökös pályája keresztezi a Föld-pályát, azon a ponton ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor alakulhat ki.

Az üstökös kőzetmagját jég cementálja össze.

Amikor a kométa megközelíti a Napot, a megnövekedett hőmérséklet miatt a fagyott gázok és vízjég párologni kezdenek és kiáramlanak a magból, magukkal rántva a beléjük fagyott szilikátokat és szulfidokat.

Ezekből alakul ki a szabálytalan üstökösmagot körülvevő „légkör”, a kóma. A kiszabadult porrészecskék hamar elszakadnak a gázoktól és a Nap sugárnyomásának, illetve a napszélnek a hatására kialakul egy óriási, akár több százezer, millió kilométer hosszúságú csóva, ami mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Az üstökösmagok mérete is rendkívül szélsőséges; száz métertől akár 40 kilométerig terjedhet az átmérőjük.

Az eddig felfedezett és katalogizált több ezer üstökös csupán a töredéke a Kuiper-övben és a külső Oort-felhőben lévő kométáknak, amelyek száma milliárdos nagyságrendű is lehet.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI