November 30. – András napja

Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2022. november 30.

András napja a keresztény egyházban Szent András apostol liturgikus ünnepe, a népi hiedelemben, neves szakrális hagyományőrző nap. Az András-nap már az adventnek, vagyis az új egyházi évnek a kezdetét jelöli. Az idei évben november 27-ére esett advent első vasárnapja. 30-án András bezárja a novemberi hónapot, melyet eleink Szent András havának neveztek.

November 30. – András napja

András apostol a tizenkét apostol egyike, Péter bátyja volt. Életéről, pályájáról keveset tudunk. A hagyomány szerint X alakú kereszten szenvedett vértanúságot Krisztusért. Ez a jel, az úgynevezett andráskereszt, amely az apostol ikonográfiai ismertető jele. Legendájával a kódexek keveset foglalkoznak, középkori misekönyvekben azonban számon tartják személyét.

Az evangéliumokban András apostol a józan gondolkodású, kulturálisan nyitott, tettre kész tanítvány képét jeleníti meg, s ezen természete a legendákban fennmaradt élettörténetében is kirajzolódik. Apostoli gondolkodása és tettrekészsége leginkább a kenyérszaporítás csodája alkalmával tűnik ki.

Kulturális nyitottságát pedig akkor érjük tetten, amikor a Júdeában örökké fennálló idegengyűlölet ellenére szívélyes az idegen görögökhöz, meghallgatja kérésüket, és azt tolmácsolja is Jézus felé.

Ezen mélyen emberséges tulajdonságainak köszönhető az is, hogy Jézus feltámadása után az isteni elhívást elsőként Kis-Ázsiában teljesíti.  Pál apostollal ellentétben nem a tengerparti területeken, hanem Örményországban és Kurdisztánban, tehát a Fekete-tengertől délre eső vidékeken folytatta küldetését.

Valószínűsíthető, hogy András szeretettel és nem erőszakkal végzett szolgálatának eredménye, hogy a világon először Örményországban lett államvallás a kereszténység. Nyitottságának, megértő szemléletének köszönhetjük talán, hogy a különböző kultúrákban is képviselni tudta Jézus Krisztus evangéliumát, feltehetően nem olyan formában, hogy a számára újszerűnek tűnő kultúrára ráerőszakolta a sajátját a hozott üzenet megértése végett, hanem ő vette magára az adott kultúrát, és annak a népnek a hagyományelemeit használva adta tovább az örömhírt. Ennél hatékonyabb misszionáriusi módszer azóta sem létezik.

A népi kultúrában az apostol népszerűsége a névünnepek kalendáriumában foglalt el jelentős helyet. Az András férfinév ma is népszerű a Kárpát-medence területein. A kalendáriumban így jellemzik: András, aki bezárja a hegedűtokot, véget vet a kisfarsangnak, jön az adventi csendesség.

Szent András tiszteletére számos templomot szenteltek. A középkori patrociniumai közül legnevezetesebb az abasári bencés apátság, melyet 1042-ben Aba Sámuel ajánlott az apostol oltalmába. Több település viseli a nevét, a Felvidéken a komáromi Szent András-bazilika.

András napja és az András-nap estéje, azaz vigíliája, már régóta nem őriz szakrális hagyományt. Hajdan a hiedelemvilága a közeledő ünnepekre és farsangra utalt, melynek középpontjában a párválasztás állt. Az adventi időszak a téli napfordulat időszakának kezdete, amikor egyre rövidülnek és sötétednek a nappalok, így alkalmas volt mindenféle bűbájosságra, főleg az eladósorban lévő lányok szerelmi praktikáira.

A régi időkben advent első vasárnapján, vagyis a névnaphoz legközelebb eső ünnepen hangzott el a templomban az egyházközség elmúlt időszakának népmozgalma, így az esküvők és a születések száma is. Ebből következtetve András apostolt házasságszerző szentként is tisztelték.

Tájegységek szerint más-más szokás és szakrális hagyomány kapcsolódott a naphoz.

„Baján a lányok András napján böjtöltek, éjjelre férfiruhát tettek a párnájuk alá, mi szerint álmukban megláthatták ki lesz a párjuk. Algyőn is böjtöltek, lefekvéskor a párnát háromszor megfordították és ezt mondták: párnámat rázom, Szent Andrást várom, mutassa mög a jövendőbeli párom! Mezőpanit erdélyi faluban a református nagylány egész napi böjtölés után, András estéjén kiment az udvarra, és a kötőjébe úgymond csillagot szedett. Amíg a szemével szorgalmasan válogatta a csillagokat, addig tízszer visszafelé kellett 10-től 1-ig számolni. Hiábavaló volt a fáradsága, ha ugyanazt a csillagot kétszer is számba vette. Utána beszaladt a házba és a kötőjéből az ágyába rázta a csillagokat. Így nagy esélye volt arra, hogy András-nap éjjelén megálmodja, ki lesz a férje. A Sóvidék leánysága is házasságjóslásra használta fel a napot. Egy parajdi adatközlő így mesélte: Szent András napján böjtöltünk egész áldott nap. Este gombócot csináltunk, öt-hatot, mindegyikbe belétettünk egy cédulát egy legén nevivel. A gombócokat a lobogó vízbe vetettük, s amelyiknek a neve legelőbb féjött, az lesz a szeretőm, ahhoz fogok férjő menni. Én Ferencet írtam vót elsőnek, utána Mártont, Jóskát s a többit. Én, hogy vártam, hallám Ferenc lesz-e az uram! S Ferenc jött vót fé, s az lett az uram” – olvasható a Kárpát-medence internetes oldalán.

Más hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz. A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen fokhagymával kenték be az ajtókat, hogy ne veszítsék el a jószágot. Ugyanebből a célból összekötötték az ollót is, mert ha a szárai nyitva maradnának, az azt jelentené, hogy a farkasok elviszik a juhokat.

András-napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért nevezték a jeles napot „disznóölő Szent András”-nak is. Időjósló napnak is számított. Ezt a célt szolgálta a gyümölcsfaág virágoztatása.

A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Azt tartották, hogy ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord lesz. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

Szent András igen népszerű védőszent. Többek között ő a patrónusa Ciprusnak, Görögországnak, Romániának, Törökországnak, Barbadosnak és Tenerifének.

November 30-án ünnepli Skócia a védőszentjének, Szent András apostolnak az ünnepét. Az ünnep nagyjából 1000 éves múltra tekint vissza, de bizonyos elemei már jóval a kereszténység felvétele előtt jelen voltak a kelta kultúrában. Skóciában először I. Oengus király épített monostort az apostol tiszteletére, mely köré épült később St. Andrews városa. A király utóda, II. Oengus egy, az angolokkal vívott győztes csata után ajánlotta fel országát a szentnek. Szent András napja Skóciában munkaszüneti nap.

Hírek

  • Diplomaosztó az ungvári magyar intézetben

    Tizenkilenc diáknak nem csupán egy szokványos hétköznap volt a keddi, ők életük egyik jelentős mérföldkövéhez érkeztek azzal, hogy mester fokozatú diplomát szereztek az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézetében (UMOTI). A magyar nyelv és irodalom, a történelem és ors...

  • 90 éve hunyt el Apponyi Albert

    Kilencven éve, 1933. február 7-én hunyt el Apponyi Albert gróf, a dualizmus és Horthy-kor jelentős politikusa. 1846. május 29-én született Bécsben Aulikus – a bécsi udvart támogató – arisztokrata családból származott, apja Apponyi György gróf, anyja Sztáray Júlia grófnő volt.

  • 211 éve született Dickens

     Kétszáztizenegy éve, 1812. február 7-én született Portsmouthban Charles Dickens, a viktoriánus Anglia legnagyobb írója, a Twist Olivér és a Copperfield Dávid szerzője.

  • 101 éve született Szepesi György

    Százegy éve született Szepesi György legendás magyar rádiós sportriporter. Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten. A labdarúgással az angyalföldi grundokon, gyermekként ismerkedett meg. Jóllehet tizenkét éves korától igazolt játékos volt alsóbb osztályokban, hama...

Események

Copyright © 2023 KMMI