Írta: | Forrás: | 2022. november 15.
A magyar Országgyűlés 2015. november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította.
Az Országgyűlés felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg.
A magyar szórvány napján a szórványban élők kultúrája, mindennapjaik bemutatása áll előtérben. Szórványon az olyan helyben – tehát nem migráció következtében – kisebbséggé vált, összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amely idegen nyelvi környezetben él a Kárpát-medencében és Moldvában, és az asszimiláció következtében fokozatosan veszít tömbszerűségéből. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Létszáma nehezen meghatározható: a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. Kárpátalján szórványban a Felső-Tisza-vidéken, illetve a Latorca felső szakaszán élő magyarok élnek, azonban ez a folyamat már Ungvárt és Munkácsot is elérte. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, a határon túli magyarsághoz tartozók közül egyre többen élnek így, megmaradásukra döntő hatással van az adott ország nyelvpolitikája. A magyarság megmaradásának biztosítása a szórványban a legnehezebb, ezért akár területenként is külön programokat kell alkotni, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlan folyamatokat.
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...
Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.
