Az őszi félév második programját szervezték október 20-án a Nagyberegi Tájházban. A Gecséből és a Nagyberegi Református Líceumból érkező iskolások a nemez megmunkálásában és a fa díszítésében próbálhatták ki magukat.
![Nemezelés és fadíszítés a Nagyberegi Tájházban](/img-cache/f/3/d/4/0/f3d40382879d054b31fc0ca0c930fb83c691565a.jpeg)
Írta: René | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. október 21.
Az őszi félév második programját szervezték október 20-án a Nagyberegi Tájházban. A Gecséből és a Nagyberegi Református Líceumból érkező iskolások a nemez megmunkálásában és a fa díszítésében próbálhatták ki magukat.
A délelőtt folyamán huszonöt alsós kísérte figyelemmel a tájház bemutatását. Érdeklődve vették kezükbe az egyes régi tárgyakat, eszközöket. A tiszta szobában és a konyhában tett felfedezés után az udvar és a kert érdekességiet tapasztalták meg a gyerekek.
A tájházi sétát követően kezdődhetett az alkotómunka. A foglalkoztató teremben labdákat készítettek nemezből. Furman Éva kézműves segítségével mindenki megbirkózott a feladattal. Az egyszerűen elkészíthető gömbök sikerélményt nyújtottak a gyerekeknek. A tájház kamrájában a fadíszítést próbálhatták ki. Somi István felügyelete mellett beregi motívumokkal mintázott kulcstartókat készítettek a csoport tagjai pirográf technikával.
Az alkotás mellett a játék sem maradhatott el. A tájház népi játékait előszeretettel használták a gyerekek.. A program során az őszhöz illő szilvalekváros porlóst készített Olasz Piroska szakácsnő. A kemencében sült édességet jóízűen fogyasztotta mindenki a foglalkozás végén.
A Tájház napja ezzel nem ért véget. A délután folyamán a Nagyberegi Református Líceum diákjai látogattak el az intézménybe. A csoport célja elsősorban a tájház megismerése volt. Őket Gál Adél szervező fogadta. A tárlatvezetés során számos információt hallhattak magáról az épületről, a berendezési tárgyakról és a bútorzatról. A bemutatást a botanikus kertben tett séta zárta. Emellett a líceum diákjai a népi játékokat próbálhatták ki. A tájházlátogatás így a tanórák és a délutáni foglalkozások között egy kellemes időtöltést jelentett számukra.
A Nagyberegi Tájház programja a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében, a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósulhatott meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...