Miniszobrot kapott Hollósy Simon festőművész Ungváron

Írta: Szabó Sándor | Forrás: KISZó | 2024. szeptember 10.

Roman Murnik szobrász legújabb alkotása a Pravoszláv parton kapott helyet. A miniszobor Hollósy Simon festőművésznek, a kárpátaljai és a magyar tájfestészet meghatározó alakjának állít emléket. Ez már a 70. miniszobor Ungváron.

Miniszobrot kapott Hollósy Simon festőművész Ungváron

A szobor megalkotását a helyi örmény közösség kezdeményezte, és Arszen Melkumjan, üzletember, mecénás, az Ungvári Városi Tanács képviselője támogatta, aki az ünnepségen fontosnak nevezte, hogy olyan embereknek állítsanak emléket, akik munkásságukkal, életükkel nemzetiségüktől függetlenül sokat tettek a régióért. Hollósy Simon ilyen volt.

A miniszobrot Arszen Melkumjan, Roman Murnik, Kovach Anton ungvári festőművész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense, a rajz tanszék vezetője, Ukrajna Érdemes Művésze és Magyarország ungvári főkonzulátusa képviseletében Vida László első beosztott konzul leplezte le.

Kovach Anton ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy a miniszobor révén még többen ismerhetik meg Hollósy Simon nevét, és ezáltal várhatóan érdeklődnek majd a festőművész élete és munkássága iránt. Hozzátette: a kis dolgok valóban hatalmas örömet tudnak okozni.

Vida László kiemelte, hogy Hollósy Simon karaktere része a Közép-európai térség jellegzetes kulturális örökségének, művészete azt üzeni, hogy sokféle kultúrájú, soknemzetiségű és sokvallású népek harmonikus és békés életet tudnak élni egymás mellett. Mint a diplomata fogalmazott, ez a kulturális, vallási és nyelvi sokszínűség ezen népek erőssége, amely által gazdagabbá váltak.

Hollósy Simon magyar–örmény családban született Máramarosszigeten 1857-ben. Édesapja a forradalmi események hatására változtatta Korbulyról Hollósyra nevét. A fiatal Hollósy Simon először Budapesten tanult, majd Münchenbe került, ahol Gabl Alajos és Otto Seitz festőművészek tanítványa lett. 1885-ben mutatta be Hollósy a Tengerihántás című festményét. Egy év múlva már saját festőiskolát működtetett Münchenben, amelyben a müncheni hagyományoktól eltérő stílusban tanította növendékeit. A naturalizmus és a realizmus képviselője volt. Tanítványai közt tudhatta Csontváry Kosztka Tivadart és Rudnay Gyulát. 1896-ban átköltözött Nagybányára, ahol művésztelepet hozott létre Réti Istvánnal, Thorma Jánossal és Iványi-Grünwald Bélával. Egészen 1902-ig dolgozott itt a festő, s ettől kezdve Münchenben, Fonyódon, Vajdahunyadon és Técsőn tanított. Técsőn festette meg a Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal című alkotásait. 1918-ban itt is hunyt el. Szülővárosában Máramarosszigeten helyezték végső nyugalomra.

Hírek

  • Játék minden mennyiségben – a fejlesztés jegyében: táborozás a beregszászi máltaiaknál

    A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt immáron tíz éve működik a gyermekfejlesztő részleg, ahol többféle fejlesztő foglalkozás is elérhető. Az ide járó 5–12 évesek számára idén első ízben tábort szerveztek. A július 7-től 11-ig zajló napközis táborban mintegy 30 gyermek szerezhet...

  • Kopriva Attila kiállítása Hajdúböszörményben

    A hajdúság központjában, a magyarországi Hajdúböszörmény városában július 7-én ünnepélyes keretek között megnyitották Kopriva Attila kárpátaljai festőművész tárlatát. A Világaim címet viselő kiállításnak a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház ad otthont.

  • Tesla állítólag a Nobel-díjat is visszautasította Edisonnal való konfliktusa miatt

    1856. július 10-én Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.

  • Dr. Kosztyó Gyula: „Az elveimből nem engedek…”

    Kitartó, szorgalmas és őszinte. Falusi gyerekkorból, elsőgenerációs diplomásként, majd doktori fokozattal a tarsolyában jutott el oda, hogy ma a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának levéltárosa és az Erőszakkutató Intézet kutatója. Többezer levéltári oldalból épített...

Események

Copyright © 2025 KMMI