Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2025. április 10.
Bemutatták a Gesta Hungarorum, azaz A magyarok cselekedetei című történelmi mű legújabb ukrán nyelvű kiadását az ungvári várban. A kötet a Kárpáti Kiadó gondozásában látott napvilágot, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának támogatásával, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával. A kiadvány tudományos-ismeretterjesztő jellegű, célja, hogy közérthető formában hozza közelebb Anonymus történelmi elbeszélését a magyar honfoglalásról az ukrán olvasóközönséghez.
A Gesta Hungarorum a magyar történetírás egyik legkorábbi és legismertebb forrása. Az 57 fejezetre tagolt mű szerzője az ismeretlen Anonymus, III. Béla magyar király jegyzője volt, aki a 12. század végén, tehát több mint 800 évvel ezelőtt vetette papírra a magyar törzsek honfoglalását és a Kárpát-medence birtokbavételét elbeszélő krónikáját. A Gesta nem klasszikus értelemben vett évkönyv vagy krónika – nem tartalmaz pontos dátumokat vagy kronológiát –, hanem a középkori lovagi irodalom stílusában íródott.
A legértékesebb része, hogy egyes történetek Kárpátalja (Munkács, Ungvár) területéről itt jelennek meg először, és más forrásokban nem is szerepelnek. Ilyen például a Láborec (Laborc) herceg története, akit a legenda szerint a honfoglaló magyarok győztek le.
– A Gesta története mintegy húsz évvel ezelőtt „mutatkozott be” az ukrán nyelvterületen, amikor az ungvári kutató, Kamil Najpaver történész elsőként fordította le latinról ukránra a művet – mondta el Viktor Braszlavec, a Kárpáti Kiadó igazgatója. – Az első ukrán kiadást még 2003-ban kezdtük előkészíteni, és 2005-ben készült el. Az új, 2024-es kiadás azonban már nem csupán újranyomás: teljesen átdolgozott, bővített változat, amely most először tartalmazza a latin eredetit is. Az új fordítást és tudományos, történeti kommentárokat dr. Miroszlav Voloscsuk, a történelemtudományok doktora, az Ivano-Frankivszki Egyetem professzora készítette, lehetőséget adva arra, hogy az olvasók új szemmel értékelhessék Anonymus irodalmi teljesítményét. A kiadvány tartalmazza az eredeti latin szöveget is. A könyv szerkesztője Borisz Kusnyir. Az új kiadás különlegessége, hogy bemutatja a szélesebb közönség számára eddig kevéssé ismert festői panorámaképet is, amely Feszty Árpád híres körképének (Feszty-körkép) részleteit tartalmazza.
– A Kárpáti Kiadóval való gyümölcsöző együttműködés egyik újabb kézzel fogható eredményét mutathatjuk be – fogalmazott Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja. – A Gesta Hungarorum számunkra, magyarok számára, egy fontos alkotás, mert az őshazánkról, a honfoglalásról, őseink vándorlásairól mindenbizonnyal az első írott feljegyzés. A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Kárpáti Kiadó gondozásában 2024-ben jelentettük meg a művet ukrán nyelvet, ami egy igazi hiánypótló ritkaság. Az első ukrán nyelvű kiadás még 2006-ban látott napvilágot, de ma már nem található meg az iskolákban, könyvesboltok, könyvtárak polcain.
A kiadványból ezért most példányokat juttatnak el iskolákba, könyvtárakba, kulturális és tudományos intézményekbe – köztük Magyarországra is, különösen olyan helyekre, ahol a háború következtében kitelepített ukrán menekültek tartózkodnak.
A főkonzul megjegyezte, az esemény is jól mutatja a kultúrdiplomáciai munka jelentőségét.
Az elmúlt időszakban a kiadóval együttműködve több ukrán, ukrán–magyar nyelvű kötetet is támogattak. Fontosnak tartják, hogy a könyvek segítségével az ukrán nép minél szélesebb körben megismerkedhessen a magyarság történelmével, kultúrájával.
– Igyekszünk elősegíteni a népeink, nemzeteink közötti jobb megértést, és bemutatni, hogy népeinket összeköti a közös évezredes múlt, a gazdag kulturális és történelmi örökség, a közös gyökerek. Célunk, hogy az ukrán és magyar népet, a Kárpátalján élő nemzetiségeket közelebb hozzuk egymáshoz, ezáltal elmélyítve a népeink közötti békés együttélést – zárta gondolatait Bacskai József.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
