Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. május 01.
A Pro Cultura Subcarpathica idén sem feledkezett meg a tavaszi szokásról, mely Kárpátalja-szerte ismert, és miden évben helyet kap a tájház programjai között. Májusfát állítottak és kézműves foglalkozást tartottak a Nagyberegi Tájházban a szervezet jóvoltából. Az április 29-ei foglalkozásra több mint ötven helyi iskolás érkezett.
A májusfa állítása az egész magyar nyelvterületen ismert szokás volt. A legények éjszaka vágták ki az erdőben, és hajnalra állították fel a helyi szokásoknak megfelelően: vagy minden lányos ház elé együttesen, vagy mindenki a saját szerelmének háza elé. A fát szalagokkal, egykoron zsebkendőkkel, virágokkal, borral, néha hímes tojásokkal díszítették föl, mielőtt a földbe beásták, vagy a kapufélfára, kútágasra felszögelték volna.
A fát titokban vágták ki, és az éj leple alatt vitték a házhoz, szintén titokban. A hatalmas fák felállítása nem egyemberes feladat, és igazi erőpróbát is jelenthet. Ráadásul mindezt csendesen, a ház népének felzavarása nélkül kellett tenni.
Minél nagyobb és díszesebb volt a fa, annál nagyobb büszkeség töltötte el másnap a leányzót. Hát még a gazdát! Hiszen a fa dísze, formája, fajtája és nagysága az udvarlási szándék komolyságának egyik jelképe volt. A felállított májusfát több napig le sem bontották. Egyes helyeken csak pünkösdkor szedték le a kapuról.
A májusfa állításának szokása napjainkban is jellemző, igaz, egyre kevesebb kaput díszítenek a sudár fák. Annál nagyobb divatja keletkezett a májuskosaraknak. A Nagyberegi Tájház fája emlékeztet minden fiatal legényt, hogy közeledik a május elseje.
A meghirdetett foglalkozáson bárki részt vehetett. A program vetélkedővel vette kezdetét. A résztvevők három nagy csapatot alkottak, s az volt a feladatuk, hogy egy májusfa-állítással kapcsolatos szöveg hiányzó részeit megkeressék. A három csapat három színt – piros, kék és zöld – takart. Színek szerint kellett megkeresniük az udvaron elrejtett papírokat, melyek a szöveg hiányzó szavait tartalmazták.
A vetélkedőt követően a népes csapat közös erővel és lelkesen díszítette a fát, mely a kapura erősítve, a szokásnak adózva egyúttal a tavaszt és az újjászületést is jelképezi.
Amíg a fiatalok a fát díszítették, addig a konyhában finom csörögefánk készült, melyet a foglalkozás végén fogyaszthattak a résztvevők.
A fa feldíszítése után minden résztvevő kedvére választhatott a foglalkozások közül. Egyesek a nemezelő asztal köré gyűltek, ahol szebbnél szebb tulipánokat alkottak. Mások a makramét próbálták ki, és kulcstartókat készítettek. Sokan pedig a játékok mellett maradtak.
A programot a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Csoóri Sándor Alap támogatásával.
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
