Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. szeptember 08.
Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án a katolikus egyház Szűz Mária születésére emlékezik.
A hagyomány szerint Szűz Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született meg Anna és Joakim gyermekeként. Szülőháza helyére később templomot építettek, melynek felszentelése szeptember 8-án történt, így Mária születésének emléknapja is erre a dátumra került.
Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé ez a nap. Számos magyar római és görögkatolikus templomot szenteltek fel Kisboldogasszony ünnepére. Kárpátalján közéjük tartozik a mezőgecsei, a csepei, a sislóci a palágykomoróci és a tiszaújhelyi görögkatolikus templom, valamint a dolinai, téglási és őrdarmai római katolikus templom.
Népi szokások is csatlakoznak ehhez a naphoz. Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. Fontos volt, hogy ezen a napon ne essék az eső, mert az bizony rossz vetést ígért.
Szintén szeptember 8-a a dióverés kezdetének, valamint a fecskék indulásának a napja.
A képen: Bartolomé Esteban Murillo festménye
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja november 13-án kézműves képzési napot szervezett Beregszászban a Pásztor Ferenc Közöségi és Zarándokházban, melynek célja az óvodapedagógusok eszköztárának szélesítése a népi kézművesség területén. A jelenlegi képzés tematikája az adventi ünnepkörrel foglalkoz...
Hogy magasra nőhess, mélyen kell gyökerezned. Miközben szilárd gyökereket nevelünk, törekedjünk felfelé, hogy minél több ágat, friss hajtást neveljünk és sok-sok virágot hozzunk, amelyekből áldott gyümölcs lesz, hangzott el Beregszászon az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban a Gyökerek és ...
Márton napja (november 11.) a naptári év egyik fontos fordulópontja. Ez a nap zárja le a gazdasági évet, ezen a napon kóstolják meg az újbort és vágnak libát, innen ered a mondás: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik.” A Márton-napi lampionos felvonulás pedig a reményt és a szeretet...
A Magyar Melódiák Kamaraegyüttes művészei egy felnyitott ékszerdobozzá változtatták a Kárpátaljai Megyei Filharmónia nagytermét: csillogó fények, csipetnyi irónia, nagyívű dallamok, és bizsergés… A népdaltól a bécsi szalonokig vezették a közönséget, és megmutatták, miért hívják az operettet a mosoly...
