Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. március 03.
Március 3-án tartjuk a vadon élő állatok, vagy más néven a vadvilág napját.
1973-ban hozták létre és írták alá az első államok a Washingtoni egyezményt. A megállapodás a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokkal való nemzetközi kereskedelmet szabályozza. Az egyezmény aláírásának napját 40 évvel később az ENSZ közgyűlése a vadvilág világnapjának nyilvánította.
A Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján közel 33 ezer állatfajt veszélyeztet kihalás, és számuk aggasztó mértékben növekszik. Az esemény célja, hogy felhívja az emberek figyelmét bolygónk sokszínű élővilágára, valamint arra, hogy mennyire törékeny a természet egyensúlya.
Az állatok, növények és a belőlük készült különféle termékek nemzetközi kereskedelme napjainkra olyan méreteket öltött, hogy éves világpiaci forgalma eléri a 160 milliárd amerikai dollárt, és évente több száz millió egyedet érint a világon. A gyakran hamis ígéretekkel gerjesztett vásárlói igények kielégítésére az állatokat és növényeket a természetes élőhelyükről gyűjtik be, egyre több fajt sodorva ezzel a kihalás szélére. A CITES mára már több mint 36 000 állat- és növényfaj, valamint azok részeinek, származékainak (pl. elefántcsont, korall, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) kereskedelmét szabályozza.
Becslések szerint Ukrajna vadvilágának több mint 45 ezer faja van. Közülük több mint 100 emlősfaj, több mint 300 madárfaj, 20 hüllőfaj, 17 kétéltű faj, 240 halfaj és több mint 26 ezer gerinctelen faj.
Az ukrán állatvilág legnagyobb képviselői a rovarok (több mint 20 ezer faj).
Számos vadállatfaj szinte egész Ukrajnában elterjedt, mint a farkasok, a rókák vagy a denevérek. Vaddisznók, mókusok, borzok, vakondok, gímszarvasok, hiúzok, vadmacskák és barnamedvék Poliszjában, Nyugat-Ukrajnában és a Kárpátokban is megtalálhatóak.
A havasi cickány csak a Kárpátokban fordul elő. Állománya mérsékelten fenyegetett. A szirti sas szintén erre a területre jellemző, azonban ez a madárfaj nagyon ritka. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
Ukrajna növény- és állatvilága rendkívül gazdag és sokszínű. 1993-ban elfogadták az állatvilágról szóló törvényt, melyben intézkedéseket hoztak az állatvilág védelmére és helyreállítására.
Több mint 400 állatfaj szerepel az ukrán Vörös Könyvben: hosszúfülű sündisznó, denevérek, bölény, erdei macska, hiúz, pusztai görény, cickány, sztyeppei sas, rétisas, szirti sas, szürke daru, fekete gólya, vándorsólyom, bagoly, hegyi gőte stb. Azonban ez sem védi meg teljesen az állatvilágot, sajnos a ritka és veszélyeztetett állatok listája folyamatosan frissül.
A farkasok például szerepelnek a nemzetközi Vörös Könyvben, de nem szerepelnek Ukrajna Vörös Könyvében. Jelenleg az ország területén 2000-nél kevesebb példány van belőlük. Szakértők szerint 10 év alatt kipusztulhatnak, ha az emberek nem akadályozzák meg, ezért Ukrajnában is védett fajként kellene számontartani.
A védett állatok vadászata korlátozott vagy teljesen tilos. Számos állat védett természetvédelmi területeken vagy állatkertekben él.
2009-ben megjelent Ukrajna Vörös Könyvének harmadik kiadása, mely 542 állatfajt foglal magában. Az állatfajok száma a második kiadáshoz képest 160 fajjal, a másodikban az elsőhöz képest 297 fajjal nőtt.
Sajnos Ukrajnában pontos statisztikai adatok nem ismertek, de becslések szerint, ahogy a világban, úgy az országban is folyamatosan csökken a vadállomány. Egyes elemzések szerint a patás állatok száma 13,2%-kal, a prémes állatoké 19,1%-kal csökkent az elmúlt 15 évben.
A több mint két évtizeddel ezelőtt alakult, s némi kihagyás után tavaly újraindult Munkácsi Magyar Egylet rendszeresen szervez igényes, tartalmas alkalmakat. A korábbi évtizedekben olyan neves emberekkel szerveztek találkozót, mint Erőss Zsolt, Balczó András, Katona Tamás, Dévay Nagy Kamilla, hogy c...
A 2025-ös évet Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította a magyar országgyűlés. Az emlékév felvezetéseként Jókai művei alapján készült filmeket és rádiószínházi előadásokat tűz műsorára január első napjain a közmédia több csatornája.
Szilveszter és újév megünnepléséhez kapcsolódik a legtöbb babona és szokás, melyek közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. A szilveszter a Gergely-naptár szerinti naptári év utolsó napja, újév előestéje, a karácsonyi időszak hetedik napja. Sok o...
A regölés a téli ünnepkör egyik legarchaikusabb népszokása. „A regölés a télközépi szerencsekívánó köszöntés Kelet-Európában – mindenütt ismert szokásának magyar változata” írja Dömötör Tekla a népszokásról. Természetvarázslás jellegű, köszöntő népszokás, mely leginkább a Dunántúlon fordult elő. A s...
