Kiállítás nyílt az elszakított területeken élő képzőművészek alkotásaiból Székesfehérváron

Kiállítás nyílt az elszakított területeken élő legjelentősebb magyar képzőművészek alkotásaiból Székesfehérváron. Az “Összetartozunk. A trianoni határokon túli magyar képzőművészet remekei a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből” című kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Szent István Király Múzeum hozta létre. 

A tárlatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy “a Trianon után elszakított területeken élő legjelentősebb képzőművészek vezetésével járható be a magyarság számára a 20. század által készített keresztút és ebben a kálváriában mutatják meg a sorsközösséget és az összetartozást”.

Úgy vélte, az ő látószögük még akkor is más, hogyha ugyanaz: örök emberi, amely minden bizonnyal érvényes a Föld minden pontján, ezért segít egyszerre eltávolodni és egyszerre mindazt mélyebben megérteni, ami az elmúlt évszázadban a magyarsággal történt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Trianon talán legnagyobb csapása a szétszakított nemzetrészek “szétfejlődése” volt, más pályára került az élet határon innen és túl. Elkülönülő kulturális erőterek jöttek létre, amelyeket 1990-ig csak nagyon nagy erőfeszítések és sokszor óriási hősiesség árán sikerült összekapcsolni – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely szerint “Trianon meghaladásának” két feltétele van: az egyik, hogy újra összekössék az elvágott szálakat magyarok és magyarok között. Úgy vélte, a 2010 óta eltelt bő évtized alatt nagy utat tettek meg a nemzet közjogi egyesítésétől kezdve a kulturális, gazdasági, egyházi, sport- és közösségi élet számtalan területén.

A miniszter a másik fontos feltételnek azt nevezte, hogy “minden itt élő nemzetközösség közös erőfeszítésével újra közös otthonunkká tegyük a Kárpát-medencét”, amely a béke, stabilitás és gyarapodás szigete lehet. Közép-Európa és Magyarország annyira erős, annyira lehet szabad, annyira dönthet saját sorsáról, amennyire képes erejét összeadni – vélekedett.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, hogy nagyon régóta készültek a kiállításra, de a járványhelyzet miatt nem tudták tavaly megnyitni. A helyszínről megjegyezte: Székesfehérvár mint ősi koronázó város a nemzeti összetartozás kiindulópontja, történelmében őrzi az ezeréves Magyarország történetét.

Rámutatott arra, hogy a trianoni tragédia a művészeti életet is szétszaggatta, de erős volt a “megmaradás parancsa”, így tovább folyt a művészeti élet az elszakított országrészekben is. Ennek “gyűjtéstörténeti lenyomata” azonban rendkívül hiányos volt az ország legfontosabb közgyűjteményében, a Nemzeti Galériában is, szemben az anyaországi művészetekkel, ezért kormánytámogatásból tavaly lehetővé vált egy jelentős műtárgybeszerzés.

A főigazgató közölte, hogy valamennyi országrészből az elmúlt 100 év legjelentősebb alkotóitól kiemelkedő műveket szereztek be, s az anyag legjava ezen a kiállításon mutatkozik be a nagyközönségnek. Reményei szerint a Szűcs György kurátor által összeállított tárlat az egész Kárpát-medencét bejárja.

Cser-Palkovics András polgármester szimbolikusnak nevezte a kiállítást, mert a város kulturális életének újraindítása ezzel kezdődik. A sajtóanyag szerint csaknem 70 határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása látható a Csók István Képtárban.

A nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett kiállítás a különféle tematikus egységekkel, a hagyományos falu és a modern város életének felvillantásával, a tájfestészet alakulásával, az elvontabb, kortársi tendenciák érzékeltetésével, a festészet, a grafika és a szobrászat jellemző darabjainak felsorakoztatásával, az egymással kölcsönhatásba lépő művek segítségével a határokon átnyúló, összefüggő szellemi hálózat létezésére irányítja rá a figyelmet.

A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton, amely augusztus 29-ig látogatható.