Írta: | Forrás: MTI | 2021. május 30.
Kiállítás nyílt az elszakított területeken élő legjelentősebb magyar képzőművészek alkotásaiból Székesfehérváron. Az “Összetartozunk. A trianoni határokon túli magyar képzőművészet remekei a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből” című kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Szent István Király Múzeum hozta létre.
A tárlatot Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy “a Trianon után elszakított területeken élő legjelentősebb képzőművészek vezetésével járható be a magyarság számára a 20. század által készített keresztút és ebben a kálváriában mutatják meg a sorsközösséget és az összetartozást”.
Úgy vélte, az ő látószögük még akkor is más, hogyha ugyanaz: örök emberi, amely minden bizonnyal érvényes a Föld minden pontján, ezért segít egyszerre eltávolodni és egyszerre mindazt mélyebben megérteni, ami az elmúlt évszázadban a magyarsággal történt.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Trianon talán legnagyobb csapása a szétszakított nemzetrészek “szétfejlődése” volt, más pályára került az élet határon innen és túl. Elkülönülő kulturális erőterek jöttek létre, amelyeket 1990-ig csak nagyon nagy erőfeszítések és sokszor óriási hősiesség árán sikerült összekapcsolni – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely szerint “Trianon meghaladásának” két feltétele van: az egyik, hogy újra összekössék az elvágott szálakat magyarok és magyarok között. Úgy vélte, a 2010 óta eltelt bő évtized alatt nagy utat tettek meg a nemzet közjogi egyesítésétől kezdve a kulturális, gazdasági, egyházi, sport- és közösségi élet számtalan területén.
A miniszter a másik fontos feltételnek azt nevezte, hogy “minden itt élő nemzetközösség közös erőfeszítésével újra közös otthonunkká tegyük a Kárpát-medencét”, amely a béke, stabilitás és gyarapodás szigete lehet. Közép-Európa és Magyarország annyira erős, annyira lehet szabad, annyira dönthet saját sorsáról, amennyire képes erejét összeadni – vélekedett.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, hogy nagyon régóta készültek a kiállításra, de a járványhelyzet miatt nem tudták tavaly megnyitni. A helyszínről megjegyezte: Székesfehérvár mint ősi koronázó város a nemzeti összetartozás kiindulópontja, történelmében őrzi az ezeréves Magyarország történetét.
Rámutatott arra, hogy a trianoni tragédia a művészeti életet is szétszaggatta, de erős volt a “megmaradás parancsa”, így tovább folyt a művészeti élet az elszakított országrészekben is. Ennek “gyűjtéstörténeti lenyomata” azonban rendkívül hiányos volt az ország legfontosabb közgyűjteményében, a Nemzeti Galériában is, szemben az anyaországi művészetekkel, ezért kormánytámogatásból tavaly lehetővé vált egy jelentős műtárgybeszerzés.
A főigazgató közölte, hogy valamennyi országrészből az elmúlt 100 év legjelentősebb alkotóitól kiemelkedő műveket szereztek be, s az anyag legjava ezen a kiállításon mutatkozik be a nagyközönségnek. Reményei szerint a Szűcs György kurátor által összeállított tárlat az egész Kárpát-medencét bejárja.
Cser-Palkovics András polgármester szimbolikusnak nevezte a kiállítást, mert a város kulturális életének újraindítása ezzel kezdődik. A sajtóanyag szerint csaknem 70 határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása látható a Csók István Képtárban.
A nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett kiállítás a különféle tematikus egységekkel, a hagyományos falu és a modern város életének felvillantásával, a tájfestészet alakulásával, az elvontabb, kortársi tendenciák érzékeltetésével, a festészet, a grafika és a szobrászat jellemző darabjainak felsorakoztatásával, az egymással kölcsönhatásba lépő művek segítségével a határokon átnyúló, összefüggő szellemi hálózat létezésére irányítja rá a figyelmet.
A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton, amely augusztus 29-ig látogatható.
A kárpátaljai magyarság megmaradása érdekében nagyon fontos, hogy fennmaradjon és erősödjön az értelmiségi réteg, mely össze tudja fogni közösségünket. Az értelmiség megerősödéséhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy minden tehetséges gyermek, fiatal lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatásá...
Kárpátalja és egyben Ukrajna második legmagasabb pontján, a 2038 méteres Brebeneszkulon tűzte ki zászlóját a Kárpátaljai Hazajáró Egylet. Lélekemelő látvány, eget rengető energia, szívbemarkoló érzések a Csornahorán (Fekete-hegység).
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
