Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. október 18.
Hetedik alkalommal adták át október 14-én a Margó-díjat az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A rangos elismeréssel az első prózakötetes szerzőket támogatják. Az idei Margó-díjat Halász Rita Mély levegő című regényével hozta el. A kárpátaljai születésű Gazda Albert Leningrád című kötete bekerült a legjobb három alkotás közé.
Gazda Albert Técsőn született. Leningrád című művében több novella is helyet kapott, amelyet – a jelölés kapcsán a szerzővel készült interjú szerint – sorban kell olvasni, regényként, így egy kerek történetet kapunk.
Elsősorban saját régmúltjából idézett. A könyv a kárpátaljai magyarok életét mutatja be a szovjet megszállás alatt. Saját tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Olvashatunk iskolai kirándulásról, a gyerek- és kamaszévekről, barátságokról és a családról.
Gazda Albert már több könyv megírásában is részt vett. A Katonakönyvben saját emlékeit írta le a szovjet hadseregben tett szolgálatainak éveiből, azonban az első önálló kötete a Leningrád lett.
A Margó-díj magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, melynek legfőbb célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket.
Ingyenesen látogathatóak lesznek a magyar kultúra napján a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei, továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum állandó kiállításai – közölte a Szépművészeti Múzeum.
Kutlán István festményeiből nyílt kiállítás az ungvári várban. Kezdetben a szervezők úgy tervezték, hogy kamarakiállításként, három festményből nyílik meg ez a tárlat, azonban a kezdeményezéshez beregszászi és ungvári műgyűjtők is csatlakoztak, engedélyezve a tulajdonukban lévő festmények bemutatásá...
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
