Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. október 18.
Hetedik alkalommal adták át október 14-én a Margó-díjat az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon. A rangos elismeréssel az első prózakötetes szerzőket támogatják. Az idei Margó-díjat Halász Rita Mély levegő című regényével hozta el. A kárpátaljai születésű Gazda Albert Leningrád című kötete bekerült a legjobb három alkotás közé.
Gazda Albert Técsőn született. Leningrád című művében több novella is helyet kapott, amelyet – a jelölés kapcsán a szerzővel készült interjú szerint – sorban kell olvasni, regényként, így egy kerek történetet kapunk.
Elsősorban saját régmúltjából idézett. A könyv a kárpátaljai magyarok életét mutatja be a szovjet megszállás alatt. Saját tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Olvashatunk iskolai kirándulásról, a gyerek- és kamaszévekről, barátságokról és a családról.
Gazda Albert már több könyv megírásában is részt vett. A Katonakönyvben saját emlékeit írta le a szovjet hadseregben tett szolgálatainak éveiből, azonban az első önálló kötete a Leningrád lett.
A Margó-díj magas szakmai presztízzsel bíró elismerés, melynek legfőbb célja, hogy megmutassa a legerősebb pályakezdőket.
Az Ukrán Nemzeti Bank ezüst emlékérmét mutatott be az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kikiáltása 250. évfordulója alkalmából. A 10 hrivnya névértékű érme bemutatójára az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségének ünnepségén került sor.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatta azt a szép hagyományát, amelynek keretében a Beregszászhoz és a Beregvidékhez kötődő, példamutató életutat bejárt nőalakok előtt tiszteleg. A beregszászi Budapest parkban kialakított emlékkertben minden évben egy-egy újabb rózsatő és emléktábla ...
A régi szép aratóünnep liturgikus neve: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél”, latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis.
1818. július 1-jén jött a világra Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója. Nem érte már meg, hogy az antiszepszis elve előbb Londonban az elsőségét elismerő Lister, majd Pasteur révén Párizsban és a végén a bécsi orvosok között is...
