Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: karpatinfo.net | 2025. március 10.
A Kárpátaljai Magyar Népfőiskolai Egyesület és a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ év elején pályázatot hirdetett Nők fehéren-feketén. Kárpátaljai nők a XX. században címmel. Március 8-án pedig kiállítást szerveztek a pályázatra beküldött fotókból, illetve az érdeklődők megismerkedhettek a felhívásukra beérkezett esszékből készült kiadvánnyal is.
A rendezvény nyitásaként Bidzilja Ramóna Juhász Gyula Az élet bája című versét mondta el, majd a szervezők nevében Marosi Anita, az Ortutay Központ munkatársa köszöntötte a megjelenteket. Aki elmondta: az volt a céljuk, hogy emléket állítsanak az elmúlt század nőalakjainak, azoknak a hétköznapi nőknek, akik édesanyaként, feleségként, nagy- és dédmamaként helyt álltak a nehezebb és kevésbé nehéz időkben egyaránt. Mint megtudtuk, a pályázatra mintegy nyolcvan fotó érkezett Kárpátalja minden szegletéből. A zsűri úgy döntött, hogy három alkategóriában – portré, családi fotó és dolgozó nők – hirdet eredményt. Emellett esszével és hozzá csatolt fotóval is lehetett pályázni. Mint Marosi Anita elmondta, nagyon megható történeteket küldtek be a pályázók, amelyeket egy kis füzetben meg is jelenttettek.
A beküldött fotókból – többségüket vászonra nyomtatva – a nemzetközi nőnapon szerveztek kiállítást, így tisztelegve a nők előtt. A kiállítás az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban március folyamán tekinthető meg, illetve a szervezők azt vándorkiállítás keretében szeretnék bemutatni több helyszínen is.
A pályázatra a legtöbb fotót Beregdédából küldték be. S ez nem véletlen. Hisz, mint arról Szász Marianna tanárnő a sajtónak nyilatkozva elmondta, 2024-ben méltatták a település 750. évfordulóját. Ennek kapcsán a falu minden lakosát arra kérték, nézzék át a családi fotóalbumaikat, s gyűjtsék össze azokat a fényképeket, amelyek mesélnek. Többek között a település életéről, melyek őrzik az adott korszak divatját, az eseményt, a helyszínt, ahol készült a fotó, sőt az emberek hangulatát is visszatükrözik ezek a fotók. Mint megtudtuk, megalakították a Beregdéda 750 csoportot, melynek tagjai nem csupán összegyűjtik a fényképeket, de igyekeznek feltárni annak történetét, felkutatni a rajta szereplőket, hogy a fényképeken keresztül minél jobban megismerjék és bemutassák a múltat.
Az Ortutay Központban most kiállításra került fotók pedig mesélnek, emlékeket idéznek. Így azokat szubjektíven értékel mindenki. Nem is volt könnyű a zsűri dolga, de végül a következő eredmény született: portré kategóriában a csepei Fülöp Máriát ábrázoló fotó lett a nyertes (beküldője Fülöp Alexandra Sislócról), illetve a salánki Bihun Pálnét lányaival ábrázoló családi fotó (beküldője Volodimir Rebrik Csepéből), a dolgozó nők kategóriában pedig a beregdédai dohánytörő asszonyokat bemutató fotót (beküldője a Déda 750 csoport) díjazták.
Az esszékből is kaptunk ízelítőt: az egyik nyertes, a salánki László Antónia a számára példaképül szolgáló dédmamája élettörténetéről, illetve a hozzá fűződő kapcsolatáról írt dolgozatát olvasta fel. Ebben a kategóriában első lett a nagyszőlősi Margitics Ildikó, második pedig az eszenyi Bacskai Dorina.
A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy továbbra is kutassanak a régi fényképek között, s amelyeknek kortörténeti értékük van, azokat küldjék be a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesülethez, illetve az Ortutay Központ könyvtárába.
114 évvel ezelőtt született Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni. Egész életében kerülte a nyilvánosságot, nem vállalt közszereplést. Magánemberként őrizte férje emlékét.
Szeptember nyolcadika a Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe a keresztény katolikusok körében. Az egyház Kisboldogasszony napját, Szűz Mária születésnapját – latin nevén Nativitas Beatae Mariae Virginis – ünnepli ezen a napon.
A máramarosi sóbányáktól a Tisza mentén Magyarország belseje felé kanyargó, stratégiai jelentőségű sóutat nemcsak a huszti vár védte (a Toronyai- és a Tatár-hágóról levezető útvonalak mellett), hanem a nagyszőlősi Ugocsa-vár és a királyházai Nyalábvár is. Szuhabaranka vára a Borzsa völgyét ellenőriz...
A dicsőítés és az éneklés mindig is fontos szerepet töltött be az egyház és a gyülekezet életében. A közös ének nem csupán az istentiszteletek szerves része: közösséget formál, erősíti az összetartozást, és lehetőséget ad arra, hogy a gyülekezet tagjai együtt, egy szívvel és egy lélekkel dicsőítsék ...
