Írta: Lengyel János | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. május 11.
A Kárpátaljai Szövetség budapesti székházában irodalmárokból, történészekből, művészekből, olvasókból, barátokból álló népes társaság gyűlt össze május 10-én, hogy felköszöntse, megünnepelje a 70. életévüket betöltő Füzesi Magda József Attila-díjas költőt és a Berzsenyi-díjas dr. Dupka György írót, történészt.
Az ünnepi műsor elején Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke üdvözölte a jelenlévőket és köszöntötte az ünnepelteket. Beszédében kiemelte, hogy Füzesi Magda és Dupka György nem csupán munkatársai, hanem kedves jóbarátai is. Előbbi éveken keresztül volt főszerkesztője a Kárpátaljai Hírmondónak, utóbbi pedig tagja a szövetség elnökségének.
Az est moderátora Dupka György volt, aki elmondta, hogy eredetileg ezt a találkozót Kárpátalján szerették volna megrendezni, mégpedig Magda szülőfalujában Nagyberegen, az ő szülőhelyén, Tiszabökényben és végül Beregszászban, a kárpátaljai magyarság legfontosabb városában. Ezt a háború sajnos megakadályozta.
A két jubiláló irodalmárt a Magyar Írószövetség részéről Lőrincz P. Gabriella költő, elnökségi tag köszöntötte, aki felolvasta a Füzesi Magdáról írt tárcáját. Ezt követően Fazekas Andrea irodalomtörténész beszélgetett a József Attila-díjas költővel, aki többek között bemutatta az eddig megjelent köteteit, a frissen megjelent könyvéből pedig felolvasta a Tisztulás című verset. A kérdésekre válaszolva röviden beszélt a gyerekkoráról, hogyan lett újságíró, hogyan került kapcsolatba az irodalommal. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy az újságíró mindig elnyomja a költőt, a napi hírek agyonnyomják a költészetet, de ez nem új keletű, erről már az ugyancsak újságíróként dolgozó Dsida Jenő is panaszkodott. Elmondta, hogy sok mindent csinált, ami elvette az időt a költészettől, a versektől, őt idézve: „sokkal többet kellene írnom!”
A kulturális műsor részeként Ferenczi Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze Füzesi Magda verseiből adott ízelítőt. Az est másik vendégelőadója, Varga Katica Dupka György és Füzesi Magda megzenésített verseiből állította össze a programját.
Dr. Dupka Györgyöt dr. Seremet Sándor történész kérdezte a gyerekkoráról, a szakmai pályafutásáról, irodalomról, történelemről, lágerkutatásról, aki többek között röviden ismertette a Forrás Stúdió és a József Attila Stúdió történetét. Külön megemlékezett Váradi Sternberg János történészről, aki a szovjet éra alatt először tanította a magyar történelmet az ungvári egyetemen. Zárásként kijelentette, hogy nagyon súlyos és vészterhes időket élőnk, de megvan arról győződve, hogy a kárpátaljai magyarság ezt a sorscsapást is túl fogja élni.
„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV....
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.
