Írta: Lengyel János | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. május 11.
A Kárpátaljai Szövetség budapesti székházában irodalmárokból, történészekből, művészekből, olvasókból, barátokból álló népes társaság gyűlt össze május 10-én, hogy felköszöntse, megünnepelje a 70. életévüket betöltő Füzesi Magda József Attila-díjas költőt és a Berzsenyi-díjas dr. Dupka György írót, történészt.
Az ünnepi műsor elején Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke üdvözölte a jelenlévőket és köszöntötte az ünnepelteket. Beszédében kiemelte, hogy Füzesi Magda és Dupka György nem csupán munkatársai, hanem kedves jóbarátai is. Előbbi éveken keresztül volt főszerkesztője a Kárpátaljai Hírmondónak, utóbbi pedig tagja a szövetség elnökségének.
Az est moderátora Dupka György volt, aki elmondta, hogy eredetileg ezt a találkozót Kárpátalján szerették volna megrendezni, mégpedig Magda szülőfalujában Nagyberegen, az ő szülőhelyén, Tiszabökényben és végül Beregszászban, a kárpátaljai magyarság legfontosabb városában. Ezt a háború sajnos megakadályozta.
A két jubiláló irodalmárt a Magyar Írószövetség részéről Lőrincz P. Gabriella költő, elnökségi tag köszöntötte, aki felolvasta a Füzesi Magdáról írt tárcáját. Ezt követően Fazekas Andrea irodalomtörténész beszélgetett a József Attila-díjas költővel, aki többek között bemutatta az eddig megjelent köteteit, a frissen megjelent könyvéből pedig felolvasta a Tisztulás című verset. A kérdésekre válaszolva röviden beszélt a gyerekkoráról, hogyan lett újságíró, hogyan került kapcsolatba az irodalommal. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy az újságíró mindig elnyomja a költőt, a napi hírek agyonnyomják a költészetet, de ez nem új keletű, erről már az ugyancsak újságíróként dolgozó Dsida Jenő is panaszkodott. Elmondta, hogy sok mindent csinált, ami elvette az időt a költészettől, a versektől, őt idézve: „sokkal többet kellene írnom!”
A kulturális műsor részeként Ferenczi Attila, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésze Füzesi Magda verseiből adott ízelítőt. Az est másik vendégelőadója, Varga Katica Dupka György és Füzesi Magda megzenésített verseiből állította össze a programját.
Dr. Dupka Györgyöt dr. Seremet Sándor történész kérdezte a gyerekkoráról, a szakmai pályafutásáról, irodalomról, történelemről, lágerkutatásról, aki többek között röviden ismertette a Forrás Stúdió és a József Attila Stúdió történetét. Külön megemlékezett Váradi Sternberg János történészről, aki a szovjet éra alatt először tanította a magyar történelmet az ungvári egyetemen. Zárásként kijelentette, hogy nagyon súlyos és vészterhes időket élőnk, de megvan arról győződve, hogy a kárpátaljai magyarság ezt a sorscsapást is túl fogja élni.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
