Írta: Marcsák Gergely | Forrás: karpatalja.ma | 2026. július 19.
Ahhoz, hogy a kedves olvasó világra jöjjön, és a számítógép vagy telefonja képernyőjét nézve olvashassa ezt a bejegyzést, szükség volt két szülőre, négy nagyszülőre, nyolc dédszülőre, tizenhat ükszülőre és harminckét szépszülőre. A sor természetesen folytatható további őseinkkel, de már ez az öt nemzedék is legkevesebb 62 felmenőt jelent a családfánkon.
Vajon tudjuk-e, kik voltak ők, akiknek az életünket, és gyakran arc- vagy jellemvonásainkat is köszönhetjük? Akik személyesen éltek át általunk csak könyvekből ismert történelmi eseményeket. Akik minden időben tették a dolgukat, családot alapítottak, és néha talán gondoltak kései utódjaikra.
Sok családban élnek legendák nevezetes ősökről, a nemesi kutyabőrről, a Don-kanyart megjárt, a lágerekben elhunyt felmenőkről. Ezek lassan enyésző legendák is maradnak, ha nem kapcsolunk szereplőikhez hiteles adatokat, archív dokumentumokat, fényképeket, újságcikkeket, vagyis nem vágunk bele családfánk kutatásába.
Joggal gondolhatják sokan, hogy a genealógia művelése levéltárakban járatos történészek és profi családfakutatók dolga, de kellő elszántsággal egy laikus is izgalmas felfedezéseket tehet. A saját tapasztalataimat szeretném megosztani ezzel kapcsolatban, és bemutatni olyan adatbázisokat, amelyek pár kattintással elérhetők az interneten.
Az első lépések sokkal könnyebbek, ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy élnek még szüleink, nagyszüleink, akiket feljegyezhetünk a családfánkba, és akiknek vannak emlékeik őseinkről. Információikat kritikával kell kezelni, mégis fontos segítséget jelenthetnek.
Sok családban – így az enyémben is – őriznek dobozokat, bőröndöket, amelyek az elődök egyes iratait, igazolványait, levelezéseit, fotóit stb. tartalmazzák. Ezeket átfésülve szintén értékes adatokhoz juthatunk. Külön figyelmet érdemlő forrásanyag lehet a fotók hátoldalán szereplő felirat, illetve a régi családi Biblia, amelybe annak idején gyakran jegyeztek fel fontos eseményeket (keresztelést, házasságot, temetést).
Jó kiindulási pont lehet még a temető, a sírköveken szereplő dátumok, a rokonságra utaló megjegyzések. A nyughelyek feliratait a temetők bejárása mellett adatbázisokban is kutathatjuk. Világméretű és bővíthető adattárban keresgélhetünk a billiongraves honlapján, de hozzá kell tenni, hogy a kárpátaljai helyszíneket tekintve sajnos rendkívül hiányos a képanyaguk.
A beregszászi családfakutatók ennél jóval gazdagabb állományban keresgélhetnek, ugyanis a Rákóczi Egyetem Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai elkészítették a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjének elektronikus adatbázisát. A részletes, 4176 nevet tartalmazó lista ide kattintva érhető el, és az egyes nevek alatt a sírról készült jó minőségű felvételek is láthatók. (A számítógép használatában járatlanabb kutatók kedvéért: a Ctrl+F billentyűkombináció lenyomásával egyszerű a keresés.)
Mint a történelemből tudjuk, a mai Kárpátalja területe az első világháború után egy frissen létrejött államalakulathoz, Csehszlovákiához került. Az országban 1921-ben népszámlálást tartottak, melynek Kárpátaljára vonatkozó anyagai szinte teljes körűen fennmaradtak a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegében.
Az itt őrzött 270.000 oldalnyi iratanyag digitalizálását Budapest Főváros Levéltára valósította meg 2017-ben Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával.
Az összeírási íveken a családfakutatás szempontjából rendkívül fontos adatok (név, születési dátum, hely, anyanyelv, vallás, foglalkozás stb.) szerepelnek. A dokumentumok a Hungaricana szolgáltatás könyvtárának levéltári iratai között érhetők el, és járások, települések szerint kutathatók. Érdemes a keresést az elöl szereplő összesítő íveknél kezdeni az utca, házszám és háztulajdonos beazonosításával.
E terjedelmi korlátok miatt folytatásosra tervezett anyag célja, hogy felkeltse az érdeklődést a családfakutatás nemes tevékenysége iránt. Mert elődeink példájából tanulhatunk, és erőt is meríthetünk mindennapi küzdelmeinkhez.
Legközelebb olyan online szolgáltatásokról olvashatnak, amelyek segítséget nyújtanak a digitális családfa elkészítésében, ugyanakkor adatbázisuk értékes levéltári anyagokkal is segíti a további kutatást.
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
A globalizálódó világban, amikor egyre több hagyomány merül feledésbe, különösen nagy jelentősége van azoknak a közösségeknek és intézményeknek, amelyek tudatosan vállalják kulturális örökségünk megőrzését és továbbadását. Kárpátalján ezt a küldetést évek óta elkötelezetten végzi a II. Rákóczi Feren...
