Írta: Marcsák Gergely | Forrás: karpatalja.ma | 2026. július 19.
Ahhoz, hogy a kedves olvasó világra jöjjön, és a számítógép vagy telefonja képernyőjét nézve olvashassa ezt a bejegyzést, szükség volt két szülőre, négy nagyszülőre, nyolc dédszülőre, tizenhat ükszülőre és harminckét szépszülőre. A sor természetesen folytatható további őseinkkel, de már ez az öt nemzedék is legkevesebb 62 felmenőt jelent a családfánkon.
Vajon tudjuk-e, kik voltak ők, akiknek az életünket, és gyakran arc- vagy jellemvonásainkat is köszönhetjük? Akik személyesen éltek át általunk csak könyvekből ismert történelmi eseményeket. Akik minden időben tették a dolgukat, családot alapítottak, és néha talán gondoltak kései utódjaikra.
Sok családban élnek legendák nevezetes ősökről, a nemesi kutyabőrről, a Don-kanyart megjárt, a lágerekben elhunyt felmenőkről. Ezek lassan enyésző legendák is maradnak, ha nem kapcsolunk szereplőikhez hiteles adatokat, archív dokumentumokat, fényképeket, újságcikkeket, vagyis nem vágunk bele családfánk kutatásába.
Joggal gondolhatják sokan, hogy a genealógia művelése levéltárakban járatos történészek és profi családfakutatók dolga, de kellő elszántsággal egy laikus is izgalmas felfedezéseket tehet. A saját tapasztalataimat szeretném megosztani ezzel kapcsolatban, és bemutatni olyan adatbázisokat, amelyek pár kattintással elérhetők az interneten.
Az első lépések sokkal könnyebbek, ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy élnek még szüleink, nagyszüleink, akiket feljegyezhetünk a családfánkba, és akiknek vannak emlékeik őseinkről. Információikat kritikával kell kezelni, mégis fontos segítséget jelenthetnek.
Sok családban – így az enyémben is – őriznek dobozokat, bőröndöket, amelyek az elődök egyes iratait, igazolványait, levelezéseit, fotóit stb. tartalmazzák. Ezeket átfésülve szintén értékes adatokhoz juthatunk. Külön figyelmet érdemlő forrásanyag lehet a fotók hátoldalán szereplő felirat, illetve a régi családi Biblia, amelybe annak idején gyakran jegyeztek fel fontos eseményeket (keresztelést, házasságot, temetést).
Jó kiindulási pont lehet még a temető, a sírköveken szereplő dátumok, a rokonságra utaló megjegyzések. A nyughelyek feliratait a temetők bejárása mellett adatbázisokban is kutathatjuk. Világméretű és bővíthető adattárban keresgélhetünk a billiongraves honlapján, de hozzá kell tenni, hogy a kárpátaljai helyszíneket tekintve sajnos rendkívül hiányos a képanyaguk.
A beregszászi családfakutatók ennél jóval gazdagabb állományban keresgélhetnek, ugyanis a Rákóczi Egyetem Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai elkészítették a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjének elektronikus adatbázisát. A részletes, 4176 nevet tartalmazó lista ide kattintva érhető el, és az egyes nevek alatt a sírról készült jó minőségű felvételek is láthatók. (A számítógép használatában járatlanabb kutatók kedvéért: a Ctrl+F billentyűkombináció lenyomásával egyszerű a keresés.)
Mint a történelemből tudjuk, a mai Kárpátalja területe az első világháború után egy frissen létrejött államalakulathoz, Csehszlovákiához került. Az országban 1921-ben népszámlálást tartottak, melynek Kárpátaljára vonatkozó anyagai szinte teljes körűen fennmaradtak a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegében.
Az itt őrzött 270.000 oldalnyi iratanyag digitalizálását Budapest Főváros Levéltára valósította meg 2017-ben Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásával.
Az összeírási íveken a családfakutatás szempontjából rendkívül fontos adatok (név, születési dátum, hely, anyanyelv, vallás, foglalkozás stb.) szerepelnek. A dokumentumok a Hungaricana szolgáltatás könyvtárának levéltári iratai között érhetők el, és járások, települések szerint kutathatók. Érdemes a keresést az elöl szereplő összesítő íveknél kezdeni az utca, házszám és háztulajdonos beazonosításával.
E terjedelmi korlátok miatt folytatásosra tervezett anyag célja, hogy felkeltse az érdeklődést a családfakutatás nemes tevékenysége iránt. Mert elődeink példájából tanulhatunk, és erőt is meríthetünk mindennapi küzdelmeinkhez.
Legközelebb olyan online szolgáltatásokról olvashatnak, amelyek segítséget nyújtanak a digitális családfa elkészítésében, ugyanakkor adatbázisuk értékes levéltári anyagokkal is segíti a további kutatást.
A Rákóczi Szövetség támogatóival együtt az ősz folyamán idén is háláját fejezi ki mintegy félezer településen annak a közel 10 ezer külhoni családnak, akik a magyar iskolát és ezzel együtt a magyar jövőt választották iskolakezdő gyermeküknek. 3500 felvidéki, 1000 kárpátaljai, 1300 vajdasági, 4000 er...
500 esztendeje pecsételődött meg a középkori Magyar Királyság sorsa. Az Oszmán Birodalom hadai ellen 1526. augusztus 29-én vívott mohácsi csatát történetírásunk úgy emlegeti, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg ez a magyar hadtörténelem legtöbbet taglalt ütközete.
Több száz fiatal gyűlt össze augusztus 26-án Beregszászban, a régi varroda épületében a negyedik Villámtöltés Ifis Találkozóra. A beregszászi református gyülekezet ifisei által szervezett alkalom célja az volt, hogy a nyár végén, az új tanév kezdete előtt a fiatalok ne csupán élményekkel, hanem lelk...
Bódi László „Cipő” emlékére ültettek emlékfát augusztus 23-án Kistarcsán. A megemlékezésen Kárpátalját Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója képviselte. A faültetés szimbolikusan is összekapcs...
