Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2021. május 16.
Milyen ma egy kutató élete? Hogyan és miről születnek tudományos írások? Többek között erről beszélgettek a Momentum Doctorandus (MD) kárpátaljai magyar doktorandusz szervezet által megrendezett online Doctorandus-esten. Az élő közvetítés során bemutatták a Kutatás a Föld körül. Kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban című kötetben is.
A kiadványról Koren-Karczub Tímea újságíró, Kosztur András, a kötet egyik szerkesztője, Ferenc Viktória, Fiser Béla és Kovály Katalin szerzők beszélgettek.
Az élő közvetítésben szó volt a kutatók indíttatásáról, mi miatt választották a tudományos pályát, illetve elmondták, hogyan érintette a koronavírus-járvány a kutatási munkájukat. Ezzel kapcsolatban kiemelték, a terepmunkák, konferenciák elmaradása miatt több idő jutott azokra a tevékenységekre, amelyeket általában halogatnak: cikkírás, adatfeldolgozás, háttérmunkák. Az alkotómunka egyik eredménye a most bemutatott kötet is, amely egy tucat fiatal kutató munkáját gyűjti össze és adja közre. A Kárpáti Igaz Szó többek között a könyvben publikáló kutatókat és munkáikat mutatja be havonta megjelenő, tudománynépszerűsítő rovatában.
– Mi hívta életre ezt a kötetet?
– A lehetőségből adódott az ötlet. A Momentum Doctorandus 2020 tavaszán felkerült a Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóműhelyei közé, így lehetőségünk nyílt arra, hogy a Domus konferencia- és kiadványtámogatási programja segítségével egy 216 oldalas tanulmánykötetet jelentessünk meg – jegyezte meg Kosztur András, a Momentum Doctorandus elnöke. – Az elhatározás gyorsan megtörtént, a kötet témájának kiválasztása már kicsit nagyobb fejtörést okozott. A szervezettel földrajzilag és tudományterületileg is rendkívül szerteágazó közösséget tartunk össze, így adott volt, hogy ezt be is mutassuk egy kiadvány formájában. A Kutatás a Föld körül. Kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban című kötetben olyan, a szakmájukban már fiatalon is kimagasló eredményeket felmutató kárpátaljai magyar kutatók írásait közöljük, akik a közelmúltban vagy jelenleg legalább féléves szakmai kutatómunkában, vagy gyakorlaton vettek részt Ukrajna és Magyarország határain kívül.
– Mivel kelti fel az emberek érdeklődését?
– Mindenki számára megéri belelapozni, mert valóban sok tudományágat lefedünk a kötetben. A szerzőinket kértük, hogy közérthetően fogalmazzanak, és ne csak a szakmai közönségnek írjanak. Ezt, úgy gondolom, sikerült megvalósítanunk. Bárkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a tudomány iránt, ajánlom a kiadványt. Azon kívül, hogy nagyszerű írások kerültek bele, számos inspiráló történetet is megismerhetünk, láthatjuk azt, hogyan nyílik ki a világ előttünk, kárpátaljai származású kutatók előtt. Ők rengeteg érdekes projektben vettek részt, pozitív példaként szolgálhatnak a fiatalabb generáció számára is.
– Lesz második kötet?
– Gondolkodunk a folytatáson. Már ötletelünk egy másik koncepción, mivel nem szeretnénk még egyszer ugyanazt a témát körbejárni. Nehéz volt kiválogatni a 11 szerzőt, mert nagyon sokan bekerülhettek volna egy-egy tanulmányukkal, viszont igyekeztünk a legfigyelemfelkeltőbb témákat kiválogatni, különböző tudományterületekről. Ám vannak még kárpátaljai fiatal magyar kutatók a nagyvilágban, akiknek szintén lehetőséget biztosítanánk arra, hogy megmutassák magukat. A mű az interneten innen szabadon letölthető, illetve beszerezhető Kárpátalján is korlátozott példányszámban. Szeretnénk, hogy minél több emberhez elérjen. Nem titkolt célunk az sem, hogy kötetünkkel hozzájáruljunk a tudományos tevékenység és a kutatói pálya népszerűsítéséhez is.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
