Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. május 04.
Május 4-e 1991 óta a tűzoltók napja Magyarországon. 304-ben ezen a napon hunyt el ugyanis Szent Flórián, akit a tűzoltók védőszentjeként tiszteltnek. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai. Magyarországon a szent tisztelete csak a XVII. században terjedt el általánosan.
Petro Sova 1970-ben a Kárpáti Igaz Szóban írt arról, hogy Ungváron az első részletes tűzvédelmi szabályzatot 1735-ben fogadták el. Eszerint az istállókban, padlásokon, háztartási helyiségekben való dohányzást pénzbírsággal vagy 12 bottal ütéssel büntették. Az udvaron mindenkinek kutat kellett ásnia, vagy egy hordó vizet és néhány erős létrát kellett a ház közelébe tenni. A város több pontján vizes hordóval, vödrökkel, kaviccsal és horgokkal megrakott kocsik álltak készenlétben tűz esetére. Ha tűz ütött ki a városban, minden lakost a templomi harangok megkondításával figyelmeztettek. Ha a tűzeset éjjel volt, a templomok tornyában lámpást gyújtottak, nappal pedig vörös zászlót akasztottak ki.
Ungváron 1875-ben alakult meg az első tűzoltóság. A hivatásos tűzoltók mellett azonban szükség volt a lakosság segítségére is, ezért 1893-ban elrendelték az Ung-parti városban, hogy tűz esetén minden 20 és 40 év közötti egészséges férfinak kötelessége részt venni a tűzoltásban. 1905-ben már öt képzett és negyven önkéntes lánglovag tevékenykedett Ungváron.
Az Ungvári Önkéntes Tűzoltó Testület szolgálati szabályzata 1907-ben jelent meg, de még 1905-ben jóváhagyták. Ebben részletesen felsorolják a tűzoltói szolgálat nemeit (általános szolgálat, gyakorlatok és előadások, felügyeleti szolgálat, éjjeli őrség, színházi és egyéb kirendelt őrség, tűzvész helyén való szolgálat), és ismertetik az ezekhez fűződő szabályokat.
A részletes és szigorú szabályzatból idézünk:
„Az őrtanyán a legnagyobb rendnek és nyugalomnak kell uralkodni, s azért minden lármás mulatság, dorbézolás, hazárd kártyajátékok, vagy szeszes italok mértéken túl való élvezete tilos. Éjjel 10 órán túl minden mulatságnak meg kell szűnnie és a netalán jelenlévő vendégek eltávozni kötelesek. Az őrtanyát nők egyáltalán nem látogathatják.” (55. §.)
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
