Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2026. március 23.
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
Lehoczky Tivadar Bereg vármegyéről írt monográfiájából tudjuk, hogy Bótrágy lakossága a reformáció idején előbb az evangélikus, majd a református hitre tért át. A helyi gyülekezetet 1595-ben már jelentős közösségként említik az összeírások.
A község meghatározó családjai voltak mások mellett a Lónyaiak, Baguk, Demjének, Farkasok, Gálok, Bajuszok.
A történelem viharai Bótrágyot sem kímélték, s noha az 1567-es tatárjárás nem okozott pusztítást a faluban, a két világháború, majd a Málenykij robot nem kímélte a helyi férfiakat. 153 férfit hurcoltak lágerbe 1944 után, akik közül 80-an nem térhettek haza.
A szovjet időszakban nyílt meg a település hétosztályos magyar iskolája, ekkor épült fel a községi kultúrház, majd orvosi rendelőintézet.
A lakosok egy része a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, mások a beregszászi gyárakban találtak munkát. A vasút is számos családnak biztosított megélhetést. A rendszerváltást követően a munkahelyek zöme megszűnt, másokhoz hasonlóan a bótrágyiak közül is sokan külföldi munkával tartották el a családjukat.
Az egykor több mint 1800 lelket számláló faluban nem tudjuk, hogy jelenleg mennyien élnek, illetve kik vannak külföldön és kik maradtak. Mindenesetre bizonyára ismerősek lesznek számukra a múltban Bótrágyon élt férfiak nevei.
Deák József gazdálkodó 1885-ben született Bótrágyon. Saját birtokán gazdálkodott. Emellett részt vett a település képviselőtestületének munkájában, valamint a református közösség presbitere volt. Részt vett az I. világháborúban. Magyarságát nyíltan felvállalta a csehszlovák időkben is. A magyar himnusz elénekléséért a cseh hatóságok egy időre bebörtönözték.
Bagu András gazdálkodó 1886-ban látta meg a napvilágot Bótrágyon. Gazdálkodással kereste a kenyerét. Tagja volt a település képviselőtestületének, és a református egyházközség gondnokaként szolgált. Részt vett az I. világháborúban, megsérült a fronton. Katonai kitüntetéssel szerelt le.
Popé Ferenc gazdálkodó Botrágyon született 1890-ben. Tagja volt a helyi községi képviselőtestületnek. Részt vett az I. világháborúban, a szerb, olasz és albán harctéren küzdött.
Pécsy József gazdálkodó is bótrágyi születésű. Gazdálkodó családban jött világra 1893-ban. Ő maga is gazdálkodással foglalkozott. Emellett képviselőtestületi tag volt a faluban és a hitelszövetkezet igazgatósági tagjai közé tartozott. Részt vett az I. világháborúban, kitüntetéssel szerelt le.
Bagu Dezső gazdálkodó 1893-ban született Botrágyon. Iskolái elvégzése után gazdálkodó lett a településen. Bekapcsolódott a közösségi életbe: tagja volt a falu képviselőtestületének, valamint ő látta el a „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet helyi szervezetének pénztárnoki feladatait. Pártjegyzőként és pénztárnokként részt vett az Egyesült Magyar Párt tevékenységében.
Izsák József gazdálkodó Bótrágyon született 1899-ben. Szülei birtokán lett a testvérével gazdálkodó. Tagja, később jegyzője volt a Magyar Nemzeti Pártnak. A helyi képviselőtestület munkájában is részt vett, továbbá a református gyülekezet presbitere volt.
Az adatok és a képek megtalálhatóak Madarász Elemér Magyar politikai és közigazgatási compass (Budapest, 1940) című kiadványában.
Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság május 1-jén a Szolyvai Emlékpark területén. A Kárpát-medence legnagyobb kegyeleti parkjában zajló tanácskozáson a résztvevők értékelték az elmúlt időszak munkáját, valamint döntöttek az idei központi megemlékezések időpontjai...
Száz pótszékes teltházzal tartották meg Beregszászban, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban a Peller Károly által rendezett Gül Baba című romantikus előadást. Az ismert musicalekkel színesített darabban a szerelem győzelme mindenek felett és az emberi élet értéke domborodik ki. Gül Baba cse...
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
