Kárpátalja anno: az ungvári Kálvária-temető

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. július 03.

Ungvár legrégebbi sírkertje a Kálvária-temető, melyben több mint egy évszázados sírok is találhatóak. A város történetének, kultúrájának, egyházi életének számos meghatározó alakja pihen ebben a sírkertben. A temető a benne található keresztútról és kápolnáról kapta a nevét.

Kárpátalja anno: az ungvári Kálvária-temető

A keresztút megalapítása Petz Dávid nevéhez fűződik, aki 1759-ben egy házat, telket és kertet ajándékozott arra a célra, hogy kálváriát építsenek. Egy 1763-as térképen már jelölik a fakeresztekkel kiépített kálváriát. A Petz-ingatlanok eladásából származó összeg adta az alapját annak a fő kápolnának, mely 1826-ban Linzi József római katolikus plébános kezdeményezésére épült fel. 1828-ig újabb kápolnákat emeltek a helyi zenészek, a csizmadia-, a tímár-, a fazekascéhek támogatásával. Emellett egy-egy jótevő, illetve egyházi személyiség jóvoltából is készültek stációk. Az utolsót 1885-ben építették meg. Így összesen 14 kápolna alkotta a Kálvária stációit.

1830-ban Jacob Lam mérnök tervei alapján a Kálvárián új utca épült, amely a helyi kápolnákat és a temetőt kötötte össze a várossal.

Már a csehszlovák időszakban egy másik kápolna épült a hegyen, ahová áthelyezték Nepomuki Szent János szobrát, amely addig az Ungon átívelő híd közelében állt. Az új kápolna a régi köveiből épült fel. Sajnos egy éjszaka vandálok ledobták Nepomuki szobrát, ami helyrehozhatatlanul megsérült. (Az új szobor 2011-ben készült el az eredeti másolataként, s került a Kálváriára,)

A kápolnahegyen már korábban is temetőkert volt, mely a kápolnák megépítése után is használatban maradt. 1945. július 22-én itt avatták fel a Dicsőség Halmot, mely alatt 924 szovjet katona nyugszik.

1948-ig minden évben kálváriabúcsút tartottak a Kálvárián latin és görög rítusú szentmisével és háromnyelvű prédikációval. A szovjet érában ezt betiltották. 1955 után elvették az egyháztól a kápolnát, s egyetemi csillagvizsgálóvá alakították, több stációs kápolnát pedig leromboltak. A temetőt továbbra is használták. Közel 5000 sírhely található benne. A megmaradt kisebb kápolnák közül 1990 után többet is felújítottak. A katolikus egyház a mai napig nem kapta vissza a kápolnákat. Évente egyszer, Mindenszentek ünnepén tartanak itt szentmisét a főkápolna előtt, a szabad ég alatt. Itt emlékeznek meg évente az aradi vértanúkról és a málenkij robot áldoztairól.

A Kálvária-temetőben magyar, orosz, ukrán és szlovák feliratú sírok is vannak. Itt nyugossza örök álmát Ungvár számos meghatározó alakja, köztük Dayka Gábor költő, tanár, Ortutay Elemér görögkatolikus hitvalló pap, teológiai tanár, Novák Endre orvos, Puskás László görögkatolikus hitvalló pap, Szikura József botanikus, a biológia tudományok doktora. Itt található a Laudon család sírboltja, s a Pálóczi Horváth família két obeliszkje. A kárpátaljai festőiskola két alapítója, Erdélyi Béla és Boksay József szintén ebben a sírkertben lelt végső nyugalomra.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI