Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. július 03.
Ungvár legrégebbi sírkertje a Kálvária-temető, melyben több mint egy évszázados sírok is találhatóak. A város történetének, kultúrájának, egyházi életének számos meghatározó alakja pihen ebben a sírkertben. A temető a benne található keresztútról és kápolnáról kapta a nevét.
A keresztút megalapítása Petz Dávid nevéhez fűződik, aki 1759-ben egy házat, telket és kertet ajándékozott arra a célra, hogy kálváriát építsenek. Egy 1763-as térképen már jelölik a fakeresztekkel kiépített kálváriát. A Petz-ingatlanok eladásából származó összeg adta az alapját annak a fő kápolnának, mely 1826-ban Linzi József római katolikus plébános kezdeményezésére épült fel. 1828-ig újabb kápolnákat emeltek a helyi zenészek, a csizmadia-, a tímár-, a fazekascéhek támogatásával. Emellett egy-egy jótevő, illetve egyházi személyiség jóvoltából is készültek stációk. Az utolsót 1885-ben építették meg. Így összesen 14 kápolna alkotta a Kálvária stációit.
1830-ban Jacob Lam mérnök tervei alapján a Kálvárián új utca épült, amely a helyi kápolnákat és a temetőt kötötte össze a várossal.
Már a csehszlovák időszakban egy másik kápolna épült a hegyen, ahová áthelyezték Nepomuki Szent János szobrát, amely addig az Ungon átívelő híd közelében állt. Az új kápolna a régi köveiből épült fel. Sajnos egy éjszaka vandálok ledobták Nepomuki szobrát, ami helyrehozhatatlanul megsérült. (Az új szobor 2011-ben készült el az eredeti másolataként, s került a Kálváriára,)
A kápolnahegyen már korábban is temetőkert volt, mely a kápolnák megépítése után is használatban maradt. 1945. július 22-én itt avatták fel a Dicsőség Halmot, mely alatt 924 szovjet katona nyugszik.
1948-ig minden évben kálváriabúcsút tartottak a Kálvárián latin és görög rítusú szentmisével és háromnyelvű prédikációval. A szovjet érában ezt betiltották. 1955 után elvették az egyháztól a kápolnát, s egyetemi csillagvizsgálóvá alakították, több stációs kápolnát pedig leromboltak. A temetőt továbbra is használták. Közel 5000 sírhely található benne. A megmaradt kisebb kápolnák közül 1990 után többet is felújítottak. A katolikus egyház a mai napig nem kapta vissza a kápolnákat. Évente egyszer, Mindenszentek ünnepén tartanak itt szentmisét a főkápolna előtt, a szabad ég alatt. Itt emlékeznek meg évente az aradi vértanúkról és a málenkij robot áldoztairól.
A Kálvária-temetőben magyar, orosz, ukrán és szlovák feliratú sírok is vannak. Itt nyugossza örök álmát Ungvár számos meghatározó alakja, köztük Dayka Gábor költő, tanár, Ortutay Elemér görögkatolikus hitvalló pap, teológiai tanár, Novák Endre orvos, Puskás László görögkatolikus hitvalló pap, Szikura József botanikus, a biológia tudományok doktora. Itt található a Laudon család sírboltja, s a Pálóczi Horváth família két obeliszkje. A kárpátaljai festőiskola két alapítója, Erdélyi Béla és Boksay József szintén ebben a sírkertben lelt végső nyugalomra.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatja többéves hagyományát, miszerint rózsatövet és emléktáblát avat Beregszász és a vidék ismert nőalakjai számára a beregszászi Budapest parkban. Ezúttal Nádas Anna, színész, újságíró, színműíró, a Beregszászi Népszínház egyik alapítója és...
Pilinszky János magyar költő 103. születésnapján megemlékezést tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Campusán november 27-én. Az esemény apropóján ünnepélyesen felavatták a költő fejszobrának gipsz másolatát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
