Kárpátalja anno: a nevickei várban

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. május 04.

Az Ung folyó völgyében, a Nevicke község melletti dombon, 260 méter magasságban épült fel egykor az a vár, melynek ma már csak romjai láthatóak. A várat, a legenda szerint, még a magyarok bejövetele előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el, állítólag a szláv eredetű „nevisztka” (menyasszony) szóból „menyasszonyvárnak”.

Kárpátalja anno: a nevickei várban

Történelmi okmányokban a vár először 1274-ben szerepel. Bevehetetlen erődítmény volt, három oldalról mély árok védte, nyugat felőli oldala meredek lejtő tetején állt. Az alsó árok mögött állt a két kerek bástyával szegélyezett belső várfal, mögötte még egy mély árok húzódott, amely több részre osztotta a legfontosabb erődítményeket. A felső vár közepén tágas udvar állt.

A vár az Ung völgyét védte. Rajta keresztül vezetett az a fontos kereskedelmi út, amely Galíciával és Lengyelországgal kötötte össze Magyarországot.

A vár sokszor cserélt gazdát. A XIV. század elején Aba Amadé birtokába jutott, aki újjáépítette, megerősítette erődítményeit. Az 1317/1318-as években azonban fiai végleg vereséget szenvedtek a királyi hadaktól, és elvesztették jószágaikat. I. Károly király a várat 1332-ben Drugeth János nádornak adta, aki a szepesi várból ide költöztette át a család székhelyét. Addigi erődítményei főleg fából épültek, a Drugethek azonban teljesen átépítették, falait bazaltból és andezitből faragott kövekből emelték. Az átépítés több évtizedet vett igénybe. Így alakult ki a szabálytalan, elliptikus alaprajzú, belső tornyos erőd. A belső udvar köré épült palota a kapubástyával s galériával együtt kb. 1 500 négyzetméter területű. A várat kettős védműrendszerrel látták el. A külső várfalat két kör alakú bástya erősítette, a belső udvar fala és a külső fal között vizesárok húzódott. A hatszögű kapubástyát és a belső udvart emeletes galéria kötötte össze. A vár főépületei egy központi udvar köré épültek, a délkeleti részen magas, négy szintre osztott, mára a vár jelképévé vált torony áll. Az egyik terem sarkában kövezett kút található, melynek vízellátását egy közeli forrás biztosította. Két kandalló maradványai is megtalálhatók a helyreállított falak között.

A vár ura 1602-ben Drugeth György lett, aki jelentős szerepet játszott az ellenreformációban és támogatta a jezsuita rendet. Az ő udvarában talált otthonra egy históriás énekszerző, a Hunyadiak dicsőségét magyarul elsőként megéneklő Görcsönyi Ambrus. 1619-ben Bethlen Gábor szerzi meg a várat, s csak halála után kerül újra a Drugethek birtokába. A Drugethek több Erdély elleni hadjáratban is részt vettek, ezért II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bosszúból 1644-ben elfoglalta és leromboltatta a várat. Többé nem építették újjá. 1879-ben hozzáláttak a vár restaurálásához. Parkot alakítottak ki körülötte, kilátóteret létesítettek, emlékművet emeltek Wagner Károly (1830–1879) ismert magyar erdész-tudósnak. A restaurálás elhúzódott és kisebb-nagyobb szünetekkel egészen az első világháborúig tartott. Miután a Felvidék Csehszlovákiához került, a helyreállítás végleg abbamaradt.

Jelen korunkban többször is újrakezdték a vár felújítását, de eddig még nem sikerült befejezni a munkálatokat.

Az Ungvár hetilap 1880. augusztus 22-i számában jelent meg A nevickei várban című vers, melyet I. Ferenc József császár 50. születésnapjára ajánlott a szerző, Zoltsák János, ungvári gimnáziumi tanár.

Csöndes e rom… Titkait a multnak
Híven őrzi, el nem árulja. –
Rég volt, midőn viharos időknek
Lett dacolva, bukva tanuja.
Ha zavarta hajdan hadi lárma,
Repkény kúszik, moh ül dúlt falán ma.
Megtöré a rombolás hatalma,
S semmi nyom sem vezet addig el:
Mily körülmény dulta fel e fészket,
Hogy hírénk véle veszni kell? –
Nincs ki mondja: hány század tiporta
Romjait a névenyésztő porba?
Sejtelem csak, hogy e vár volt egykor
A vidéknek vizsga őrszeme
A szabadság támadói ellen.
Ihletet e sejtés nyerjen-e,
Ha a titkok sűrű fátyolán át
Meg nem érzem a sugár világát!
Ámde újra népesülni látom
A sokáig elfeledt romot,
Im! Körötte pezsgni kezd az élet.
S nő a fal, mely majd földig omolt:
Védő kart nyújt hozzá óvni készen,
Hogy a mi még megvan, ne enyésszen.
Nem szeszély, nem kedvtelés emléke
Leng az itten fejlő életen:
Nemzeteknek örömét kiáltja
Most e várrom a viszi énekem,
Hogy visszhangot bérctetőktől nyerve
Hanghulláma szálljon a tengerre.
Támadása napját életének
Büszkén hordja homlokán e vár:
Miért az élet? Aranyos mezőről
Ragyogtatja le a napsugár; –
S hol a földnek ért kalásza termett,
Érti a völgy ezt a néma nyelvet.
Évről évre századokká nőve
Mint a hullám gördül az idő,
És szerencsés, kit e hab emelve
Visz, ha partra megpihenni jő;
Szerencsésebb, kinek áldás utja,
Mert mást s magát boldogitni tudja. –
Születés ad fejedelmi sarjnak
Örökségül trónt s koronát;
De ki éltét mint a nép sajátját
Ugy tekinti fél századon át.
Mit nem birnak önző fejedelmek –
Az a trónnak milliókat nyer meg.
Ily magasztos gondolat lehet, szül,
E romok közt zajos életet. –
Fejedelmünk koronáját tegye ékesebbé hűség, szeretet.
Kit a népek milliói áldnak,
Hódolat s üdv a magyar királynak!
Ki egy század viharos felének
Napjait a mával tölti be,
Üdvözölni kit ez ünnep adtán
A fiui hála gyűjt ide,
Munkás élte gyümölcsét sok éven
Élvezvén a hon javára éljen!

Hírek

  • Négy kárpátaljai részesült magyar állami kitüntetésben

    Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából a dr. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetések ünnepélyes átadására a beregardói Perényi Kultúrkúriában került sor.

  • Dobó Istvánra emlékeztek Szerednyén az egri várostrom kezdetének napján

    „Ne csak akkor szeresd, amikor mint jó anyád, lágy bölcsőben ringat, féltve óv, dédelget… Bátor, büszke nemzet, nagy tettekre termett, becsül majd érte minket a nagyvilág!” – csendült fel Dobó István esküje az Egri csillagok című musicalből Ferku Szilveszter előadásában a szerednyei Dobó-pince falai...

  • Balogh Klára-emlékkiállítás Ungváron

    A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismeretei Múzeumban Balogh Klára – Kárpátalja nemzeti legendája címmel nyílt emlékkiállítás. A szeptember 3-án ünnepélyesen megnyitott tematikus tárlat a megye táncművészet-története legkiemelkedőbb alakjának, Ukrajna Népművészének a tiszteletére készült, aki...

  • KárpátHáz-fiesta: Néptáncos hagyományőrzés és közösségépítés Halábor szívében

    Szeptember 6-án, szombaton a halábori Fedák Sári Közösségi Ház adott otthont a harmadik alkalommal megrendezett KárpátHáz-fiestának, amely a KárpátHáz Ritmus- és Hangműhely programjának ünnepi záróeseménye, a Péter Csaba megyei képviselő által létrehozott KárpátHáz civil szervezet bereg­vidéki néptá...

Események

Copyright © 2025 KMMI