Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 24.
Nagydobronyba 1595-ben ért el a reformáció Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorok közvetítésével. 1618-ban virágzó máter eklésia, azaz anyaegyházként említik a vizitációk. 1795-ben ugyanígy jellemzik a nagydobronyi eklézsiát, melynek akkoriban közel 1000 tagja volt.
A hívek az 1776-ban emelt fatemplomban imádkoztak.
1790–1805 között Győri Mihály volt a gyülekezet lelkipásztora, aki így írt a nagydobronyi közösségről: „Egy a legrégibb virágzó ekklésiák közül. Minthogy ez a helység a Munkátsi Dominiumhoz tartozik, kétségkívül annak a reformációkor volt földesurával csakhamar bevette a Helvétiai Vallást, aki ennek szép fundatiót tett, az isteni tiszteletnek és oskolának fenntartására, melynek most is birtokában vagyon…”
1810-ben tették le a tűzvészben elpusztult régi fatemplom helyére az új kőtemplom alapkövét. A Katona György által tervezett egytornyos épületet azonban egy évszázad múlva átépítették: a 35 méter magas főtorony mellé két kisebbet emeltek, valamint kibővítették a templomhajót.
1834-ben 1 559 református magyar lakott a faluban. 1886-ban 2 045-en vallották magukat reformátusnak. Néhány évvel később, 1893-ban került Nagydobronyba Magyar Bertalan, akinek lelkészsége alatt tovább fejlődött a református közösség. 1903-ig az egyházközség tulajdonában állt egy XVI. századból származó ezüstkehely, amelyet 1903-ban eladtak a Magyar Nemzeti Múzeumnak 81 koronáért. A kapott összeget megtoldva 74 fillérrel az egyházközség két új kelyhet tudott venni, amelyekre a következőt vésették: „A nagydobronyi ev. ref. egyház tulajdona, 1903.” Ugyanebben az évben két új ezüst cintányérral is bővült a készlet: az egyiket vásárolták, a másik adományba kapták.
1908-ban a presbitérium úgy döntött, hogy az egyre bővülő gyülekezet számára új templomot kell építeni. Az ehhez szükséges anyagiak egy részét (40 000 koronát) a vármegye állta, az egyházközség 15 000 koronával járult hozzá a templomépítéshez, a hiányzó összeget a hívek gyűjtötték össze.
1910. november 11-én írta alá az egyházközség a szerződést Leskó János építkezési vállalkozóval a régi templom elbontásáról és az új felépítéséről. 1911. március 8-án kezdődött meg a régi templom bontása, és 1912. szeptember 25-én volt az új templom avatása. Az 1 700 főt befogadó – így Kárpátalján az egyik legnagyobb – templomot Fejes István püspök szentelte fel.
1911-ben Magyar Pál asztalos új úrasztalát készített, melyre új készlet is került a hívek adományainak köszönhetően.
1923-ban két új bronzharangot helyezték a toronyba az első világháborúban elkobzott helyére. A harangok Egry Ferenc kisgejőci harangöntő műhelyében készültek.
A következő feljegyzés a templomra vonatkozóan 1927-ből származik, mely arról számol be, hogy az épület tetőszerkezete több helyen is megrongálódott. A javítási munkálatokat ismét a gyülekezeti tagok adakozásából valósították meg. A munkát Gerendei Dezső vállalkozó végezte el.
1939-ből maradt fenn a debreceni Református Dóczi Polgári Leányiskola évkönyvében az beszámoló, melyben így írnak Nagydobronyról és templomáról az odalátogatók: „A népviseletéről, kézimunkájáról, érdekes tájszólásáról híres Nagydobronyban álltunk meg. Láttunk egy színmagyar és református, négyezer lelkes községet. … Örült a szívünk, mikor a nyílegyenes utcát, a rendes, tiszta házakat láthattuk. A nagy református templom valóságos katedrális, örült is kis csapatunk, mikor a tiszteletes úr a templom fényképével ajándékozott meg bennünket. Hát még, mikor bementünk a templomba és elénekelhettük: »Erős várunk nékünk az Isten…« A tiszteletünkre vasárnapi díszbe öltözött falusi kisleányokkal nagy barátkozás indult meg…”
A debrecenieket üdvözlő lelkész Gönczy Pál volt, aki 1933-tól szolgálta a dobronyi közösséget egészen 1946-ig, amikor a szovjet hatóságok letartóztatták és lágerbe küldték.
Az azt követő kommunisták uralta évtizedekről szinte semmit sem tudunk. Ami biztos, hogy a helyi közösség a legateistább időkben is megőrizte hitét. Templomukról is gondoskodtak, 1971-ben, majd 1987-ben jelentős külső és belső felújítást végeztek rajta.
2010-ben lecserélték a templom tetőszerkezetét, valamint átfestették a belső falakat. Új csillárokat is kapott a templom Benedek Ferenc kovácsmesternek köszönhetően.
2012-ben szigetelték a külső falakat, melyek új vakolatot is kaptak. A templom körül talajvíz-elvezető csövet fektettek le. 2019-ben új járdát és locsolórendszert kapott a templom udvara. Legutóbb – 2020-ban – pedig a padokat cserélték le.
Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...
Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.
Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...
