Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 24.
Nagydobronyba 1595-ben ért el a reformáció Radán Balázs és Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorok közvetítésével. 1618-ban virágzó máter eklésia, azaz anyaegyházként említik a vizitációk. 1795-ben ugyanígy jellemzik a nagydobronyi eklézsiát, melynek akkoriban közel 1000 tagja volt.
A hívek az 1776-ban emelt fatemplomban imádkoztak.
1790–1805 között Győri Mihály volt a gyülekezet lelkipásztora, aki így írt a nagydobronyi közösségről: „Egy a legrégibb virágzó ekklésiák közül. Minthogy ez a helység a Munkátsi Dominiumhoz tartozik, kétségkívül annak a reformációkor volt földesurával csakhamar bevette a Helvétiai Vallást, aki ennek szép fundatiót tett, az isteni tiszteletnek és oskolának fenntartására, melynek most is birtokában vagyon…”
1810-ben tették le a tűzvészben elpusztult régi fatemplom helyére az új kőtemplom alapkövét. A Katona György által tervezett egytornyos épületet azonban egy évszázad múlva átépítették: a 35 méter magas főtorony mellé két kisebbet emeltek, valamint kibővítették a templomhajót.
1834-ben 1 559 református magyar lakott a faluban. 1886-ban 2 045-en vallották magukat reformátusnak. Néhány évvel később, 1893-ban került Nagydobronyba Magyar Bertalan, akinek lelkészsége alatt tovább fejlődött a református közösség. 1903-ig az egyházközség tulajdonában állt egy XVI. századból származó ezüstkehely, amelyet 1903-ban eladtak a Magyar Nemzeti Múzeumnak 81 koronáért. A kapott összeget megtoldva 74 fillérrel az egyházközség két új kelyhet tudott venni, amelyekre a következőt vésették: „A nagydobronyi ev. ref. egyház tulajdona, 1903.” Ugyanebben az évben két új ezüst cintányérral is bővült a készlet: az egyiket vásárolták, a másik adományba kapták.
1908-ban a presbitérium úgy döntött, hogy az egyre bővülő gyülekezet számára új templomot kell építeni. Az ehhez szükséges anyagiak egy részét (40 000 koronát) a vármegye állta, az egyházközség 15 000 koronával járult hozzá a templomépítéshez, a hiányzó összeget a hívek gyűjtötték össze.
1910. november 11-én írta alá az egyházközség a szerződést Leskó János építkezési vállalkozóval a régi templom elbontásáról és az új felépítéséről. 1911. március 8-án kezdődött meg a régi templom bontása, és 1912. szeptember 25-én volt az új templom avatása. Az 1 700 főt befogadó – így Kárpátalján az egyik legnagyobb – templomot Fejes István püspök szentelte fel.
1911-ben Magyar Pál asztalos új úrasztalát készített, melyre új készlet is került a hívek adományainak köszönhetően.
1923-ban két új bronzharangot helyezték a toronyba az első világháborúban elkobzott helyére. A harangok Egry Ferenc kisgejőci harangöntő műhelyében készültek.
A következő feljegyzés a templomra vonatkozóan 1927-ből származik, mely arról számol be, hogy az épület tetőszerkezete több helyen is megrongálódott. A javítási munkálatokat ismét a gyülekezeti tagok adakozásából valósították meg. A munkát Gerendei Dezső vállalkozó végezte el.
1939-ből maradt fenn a debreceni Református Dóczi Polgári Leányiskola évkönyvében az beszámoló, melyben így írnak Nagydobronyról és templomáról az odalátogatók: „A népviseletéről, kézimunkájáról, érdekes tájszólásáról híres Nagydobronyban álltunk meg. Láttunk egy színmagyar és református, négyezer lelkes községet. … Örült a szívünk, mikor a nyílegyenes utcát, a rendes, tiszta házakat láthattuk. A nagy református templom valóságos katedrális, örült is kis csapatunk, mikor a tiszteletes úr a templom fényképével ajándékozott meg bennünket. Hát még, mikor bementünk a templomba és elénekelhettük: »Erős várunk nékünk az Isten…« A tiszteletünkre vasárnapi díszbe öltözött falusi kisleányokkal nagy barátkozás indult meg…”
A debrecenieket üdvözlő lelkész Gönczy Pál volt, aki 1933-tól szolgálta a dobronyi közösséget egészen 1946-ig, amikor a szovjet hatóságok letartóztatták és lágerbe küldték.
Az azt követő kommunisták uralta évtizedekről szinte semmit sem tudunk. Ami biztos, hogy a helyi közösség a legateistább időkben is megőrizte hitét. Templomukról is gondoskodtak, 1971-ben, majd 1987-ben jelentős külső és belső felújítást végeztek rajta.
2010-ben lecserélték a templom tetőszerkezetét, valamint átfestették a belső falakat. Új csillárokat is kapott a templom Benedek Ferenc kovácsmesternek köszönhetően.
2012-ben szigetelték a külső falakat, melyek új vakolatot is kaptak. A templom körül talajvíz-elvezető csövet fektettek le. 2019-ben új járdát és locsolórendszert kapott a templom udvara. Legutóbb – 2020-ban – pedig a padokat cserélték le.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Tizenötmillió oldalnyi új digitális tartalmat tett hozzáférhetővé, és elindította Széchényi Híd nevű egységes szolgáltatási felületét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).
Nigriny Edit (1951-2024) festőművész, grafikus és dekoratőr sokszínű életműve előtt tiszteleg az Ungvári Magyar Ház galériájában megnyílt emlékkiállítás. A tárlat képei a kárpátaljai magyar képzőművészet meghatározó alkotójának sajátos formavilágát, játékosságát és életigenlését idézik meg, és ...
A mesék varázslatos világa, a könyvek szeretete és az együtt átélt élmények álltak a középpontjában a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) hagyományos Keresztyén Balázs Olvasótáborának. A többnapos program ezúttal is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Inté...
