Írta: Berényi Kornélia | Forrás: Felvidék.ma | 2022. január 06.
Vízkereszt az egyik legrégibb keresztény ünnep, melyet a katolikus egyház január 6-án ünnepel, parancsolt ünnepként. Ez a nap, a karácsonytól számított tizenkét nap zárónapja, a farsang kezdete. A keleti keresztény egyházak, amelyek az ónaptárat használják, január 19-én tartják.
Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt, Jézus Krisztus megjelenésének az ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.
Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává.
E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt. A 3. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.
A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312 és 325 között kezdett terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Az ünnep görög neve – epifánia, vagyis megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget.
Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk:
A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre
A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt. Ezzel új tartalmat is adott a víz általi keresztség tisztulásának, hogy a Messiás Szentlélekkel fog keresztelni.
Jézus első csodájával a kánai menyegzőn kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne”(Jn. 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani. Az ember válasza a hit, az Istenbe vetett bizalom.
Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 17. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Eleink a megszentelt vizet hazavitték, amivel meglocsolták magukat és a háziállatokat, hogy védettek legyenek a betegségektől és az ártó szándékoktól. Az ajtókat meghintették szenteltvízzel és a bejárati ajtónál a falon elhelyezett szenteltvíztartóba mártották az ujjukat, amivel keresztet vetettek a házból való kilépéskor és hazaérkezéskor egyaránt.
A háromkirályjárást vagy más néven a csillagozást csak a gyerekek vagy lányok járták, mellyel felidézték a három napkeleti bölcs betlehemi látogatását. Gáspár, Menyhért, Boldizsár párbeszédein vagy jövetelüket előadó versein kívül a karácsonyi énekekből énekeltek. Jellegzetes viselt darabjuk a fehér papírsüveg, fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag volt.
Időjóslás is kötődik e naphoz. Bálint Sándor (1904-1980) néprajzkutató és művészettörténész gyűjtései szerint, „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondták. „Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Volt ahol a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” Más tájegységek szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
Főképünk: a pécsi székesegyházban található 12. századi dombormű, Zala György 19. század végi restaurációja Fotó. Wikipédia
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjában különleges, elgondolkodtató estre invitálták Vári Fábián László, Kossuth- és József Attila-díjas költőt, aki őszintén mesélt életútjáról, munkásságáról, s közben kedvenc verseiből is felolvasott néhányat.
Meghitt, ünnepi hangulat lengte be május 2-án a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Központot, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület és az Ortutay Központ közös szervezésében meghirdetett anyák napi versíró és fotópályázat eredményhirdetésére került sor. Az alkalom nem csupán díjátadó volt...
Fergeteges hangulat, önfeledt tánc és közösségi összetartozás jellemezte az ungvári Magyar Udvar étteremben megrendezett táncházat, amely ismét bebizonyította: a magyar népi kultúra élő, és ma is képes összekovácsolni az ungvári magyarságot.
Különleges színházi élményben lehetett része április 28-án a beregszászi közönségnek: a legendás Frank Sinatra életét és pályájának meghatározó fordulópontjait bemutató Frankie – a király és a kárhozott című monodráma telt ház előtt került színre. Az est nem csupán egy életrajzi előadás volt, hanem ...
