Irodalmi kilátó a beregszászi konzulátuson – A 75 éves Vári Fábián László, a hűség költőjének köszöntése

Ismét Irodalmi Kilátóra invitálta a szépirodalom, a képző- és alkotóművészetek iránt érdeklődő közönséget a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja folyóiratának, az Együtt szerzőgárdája. A találkozónak Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítóterme adott otthont. Ahol méltatták a 75 éves Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő, író és folklórkutató munkásságát.

Az egybegyűlteket köszöntve Gyebnár István konzul a következőket hangsúlyozta: a külképviselet a kezdetek óta arra törekszik, hogy a diplomáciai, konzuli tevékenysége mellett helyet adjon a kárpátaljai magyar kisebbség legfontosabb kulturális fórumainak. Az Irodalmi Kilátó pedig nem csupán egy a kulturális események sorában, hanem a Kárpátalján élő és kitartó magyarság megmaradása melletti hitvallás is.

Megnyitó beszédében Vida László főkonzul rámutatott: a kultúra az az erős kötelék, amely összeköti az egymástól elszakított nemzetrészeket, és amely erőt ad külhoni honfitársainknak a túléléshez. Az emberpróbáló körülmények között még inkább felértékelődik a szépíró, a költő szerepe, a szavak ereje. Különleges megtiszteltetés, hogy körünkben köszönthetem Kárpátalja – és az egyetemes magyar irodalom – egyik legigazibb hangú alkotóját, a Kossuth-díjas Vári Fábián Lászlót 75. születésnapja alkalmából, folytatta a misszióvezető. Aki a továbbiakban úgy fogalmazott: Vári Fábián László költő munkásságának két alappillére a hűség és a kitartás. A magyar szó, a kultúra és az irodalom az a bástya, amelyet semmilyen vihar nem dönthet le, amíg vannak, akik védik. Márpedig a ma ünnepelt költőnk ennek a bástyának az egyik legfőbb őrzője.

A pályatárs, Dupka György bemutatta a Vári Fábián László életének főbb állomásait elemző új kötetet, hangsúlyozva, hogy a költő, prózaíró, folklórkutató és műfordító a kortárs kárpátaljai magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, akinek munkássága szorosan összefonódik a kisebbségi lét tapasztalatával, a szülőföldhöz való ragaszkodással és a történelmi emlékezet megőrzésének igényével.

Marcsák Gergely költő, az Együtt folyóirat olvasószerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy Vári Fábián László művészete szorosan összefonódik az olyan hívó szavakkal, mint a makacs meg nem alkuvás és erkölcsi tartás. Ez a konok igazságérzet pályafutása első felében szembe helyezi az akkor regnáló szovjethatalommal, mert tehetségét nem hajlandó irodalompolitikai kívánalmaknak alárendelni. Nem akar olyan önálló kötetet kiadni, amelyben feltétlenül szerepelnie kell egy Leninről szóló versnek. 

Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vezetője elemzésében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Vári Fábián László nemcsak költőként, hanem szervezőként és közéleti szereplőként is fontos feladatokat vállalt a kárpátaljai magyar kulturális és szellemi életben. Munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a régió irodalma kapcsolatban maradjon az egyetemes magyar irodalommal, közben megőrizze sajátos helyi karakterét.

Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének vezetője az ünnepelt költészetével kapcsolatban kiemelte: lírájának egyik központi témája a kisebbségi lét tapasztalata. Verseiben visszatérően jelenik meg az identitás megőrzésének kérdése, a nyelv szerepe, valamint az a feszültség, amely a történelmi változások és a közösségi lét folytonossága között húzódik. Műveiben a közösségi emlékezet gyakran személyes hangon szólal meg, ami különösen erős érzelmi hatást kelt. 
Vári Fábián László, megköszönve a méltató szavakat, a kultúra megtartó erejének, a történelmi emlékezés, valamint a magyar népköltészet hagyományai megőrzésének a fontosságáról szólt. A magyar kultúra, s benne az itt megszülető irodalmi művek adhatnak erőt a kárpátaljai nemzettöredék tagjainak a mostani nehéz időkben a túléléshez, mutatott rá az ünnepelt. Akit a továbbiakban Marcsák Gergely egy megzenésített Vári Fábián László-verssel köszöntött. Shrek Tímea előadásában pedig néhány ismert, már klasszikussá vált Vári Fábián László-költeményt hallhattunk.

Az est további részében bemutatták a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet által kiadott A hungarológia aktuális kérdése napjainkban című kötetet, Vári Fábián László Vásártér című regényének angol nyelvű kiadását (fordító Ortutay Péter), valamint az 1990 és ’94 között megjelent Kárpátalja című hetilapról szóló kiadványt (Mankovics Tamás). Emellett tájékoztatást hallottunk arról, hogy milyen írásokat tartalmaz az Együtt irodalmi, művészeti, tudományos és kulturális folyóirat legutóbbi, 2025 végén megjelent 6. száma.

Végül Kulin Ágnes, a RIT elnöke és Erfán Ferenc a társaság kuratóriumának tagja átnyújtotta Dupka Györgynek a 2025-ös Révész Imre-díjat.