A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?

Írta: KMMI | Forrás: petofilive.hu | 2021. április 03.
A hazai húsvéti hagyományokat mindenki betéve ismeri, még ha valójában manapság már nem is nagyon találkozunk velük. Azonban a világ bizonyos tájain másként tartják, ünneplik ezt a jeles napot. Nézzünk körül – hogy zajlik a húsvét másutt?
Az ország legizgalmasabb húsvéti szokása Firenzéhez kötődik, ahol egy tűzijátékokkal megrakott szekeret húznak végig a városon, 15. századot idéző jelmezekben kísérve azt. A menet a firenzei dómnál ér véget, ahol húsvéti misét tart az érsek, majd a mise végén a kanócot meggyújtva gyönyörű tűzijáték ered az ég felé. A hazaihoz hasonlóan a bő termés jegyében kialakult hagyomány.
A finn húsvét szinte már halloween-i hangulatot idéz, a gyerekek boszorkánynak öltözve csokoládétojást kérnek az utcákon. Húsvét vasárnapján pedig máglyákat gyújtanak, így ijesztve el a Nagypéntektől vasárnapig repkedő banyákat.
Az ausztráloknál közel 30 éve határozottan nem a nyuszik ünnepe a húsvét, ugyanis nemes egyszerűséggel lecserélték az ünnep jelképét erszényes nyulakra (Macrotis) a közönséges nyúl kártevő tevékenysége miatt. Míg utóbbi pusztítja a termőföldeket, erszényes társa védett állat.
A legizgalmasabb ezen az ünnepen a nagy omlett parti Hauxban. Napóleon a legenda szerint megállt ott egy omlettet enni, és egész seregét is megvendégelte. Ezen felbuzdulva közel 5000 tojásból készítenek gigantikus omlettet Haux főterén az arra járók részére.
Nos, nem öltöztetnek nyuszinak szarvasokat, de van egy furcsa hagyományuk erre a napra. Húsvétkor megjelent krimiket olvasnak. Nem túl vallásos, nem éppen a termékenység jegyében teszik mindezt, de megvan a maga alapja. A régi szokás egy olyan esetre vezethető vissza, mikor az egyik könyvkiadó cég újságok címlapjain úgy reklámozta krimijeit, mintha azok igazi hírek lettek volna. Az olvasók simán bedőltek ennek a fogásnak.
Nagycsütörtökön, az ország bizonyos részein a lakosok eljárják a halál táncát, csontváznak öltözve járják az utcákat, felelevenítenek bibliai jeleneteket és másnap reggelig ropják.
Korfu szigetére jellemző a cseréptörés azon formája nagyszombat reggelén, hogy ablakaikból hajítják ki cserép edényeiket a lakók. A világ több táján ez az újév ünnepköréhez tartozó szokásként jelenik meg, és többféle gondolattal magyarázható. Néhol a régi dolgoktól való megszabadulás, máshol a rossz szellemek távoltartása törmelékkel, de van, ahol az új termés megtisztelése új edényekkel a magyarázat.
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...