Írta: Rehó Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2022. január 29.
Glück Gábor alkotásaiból nyílt kiállítás Magyarország Ungvári Főkonzulátusán a művész születésének közelgő 110. évfordulója alkalmából január 26-án, szerdán. A tárlaton a festőművész tevékenységének különböző szakaszaiból származó festmények és grafikák láthatóak, amelyek munkásságának különböző korszakait mutatják be.
A megjelenteket Albertné Simon Edina konzul üdvözölte, és átadta a szót Bacskai József főkonzulnak, aki kiemelte: mindig nagy megtiszteltetés, amikor újabb kárpátaljai művész munkásságát mutatják be falaik között, hiszen a kulturális diplomáciai feladataik közé tartozik Kárpátalja egyedülálló művészeti világának bemutatása, és mindig örömmel tesz eleget ennek a küldetésnek.
– A mai rendezvény újabb bizonysága annak, hogy Magyarország Ungvári Főkonzulátusa fontos kulturális missziót is felvállalva igyekszik elősegíteni a népeink, nemzeteink közötti jobb megértést. Erre most még nagyobb szükség van, mint korábban bármikor – hangsúlyozta a főkonzul, és elmondta: bízik abban, hogy az új esztendőben Magyarország és Ukrajna kapcsolata mindkét fél számára kedvezően rendeződik.
– Ez alkalommal egy olyan kimagasló művész munkássága előtt szeretnénk tisztelegni, aki az idén tavasszal lenne 110 esztendős. Glück Gábor életében és művészetében egyaránt tükröződik a kárpátaljai magyarság mindig nehéz sorsa. Életművét a soknemzetiségű lét határozta meg, miközben szívében mindenekelőtt magyar volt, ami a műveiben is mindig visszaköszön – jegyezte meg Bacskai József.
Elhangzott, hogy pályájának jelentős állomása volt, hogy Favágók című monumentális festményével ezüstérmet nyert az 1958-ban megrendezett brüsszeli világkiállításon, ezzel világhírnevet szerezve a kárpátaljai festőművészetnek. A megnyitón jelenlévők meg is tekinthették, sőt kézbe is vehették ezt az érmet. A szovjet kultúrpolitika azonban csak megkésve ismerte el: 1963-ban 51 évesen kapta meg az Érdemes művész címet.
– Glück Gábor a festészet mellett vonzódott a grafikai kifejezésmódhoz, a vonalak szépségéhez is. Művészetére a mesterségbeli tudás, az intelligencia, az ízlés, az alázat és a munkaszeretet volt a jellemző – mondta Bacskai József, és köszönetét fejezte ki a művész leszármazottjainak, a Homoki családnak, hogy a külképviselet rendelkezésére bocsátották a műveket, és hogy megszervezhették ezt a tárlatot.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője a festőművész méltatását követően külön köszönetét fejezte ki a főkonzulnak a Glück Gábor munkásságának bemutatása terén kifejtett tevékenységéért.
– Az ilyen kulturális-művészeti együttműködés erősíti a jó szomszédságot és elősegíti az ukrán–magyar kapcsolatok fejlesztését ebben az egyszerűnek nem nevezhető időszakban.
Adriana Szusko, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke személyes élményét is megosztotta jelenlévőkkel.
– Glück Gábor volt az első kárpátaljai festő, akinek a művészetével még gyermekkoromban megismerkedtem. A lánya, Valentina Havrilivna volt a zenetanárom, nagyon sokat mesélt az apjáról, és kiskoromtól láttam a festményeket.
Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója személyesen ismerte a tragikus sorsú, rendkívül szerény Glück Gábort. Megtudhattuk, hogy a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, de a zsidótörvény miatt nem tudta azt befejezni, majd kénytelen volt elhagyni Budapestet. Részt vett a sztálingrádi csatában. 1945-től tagja volt a Moldovai Festők Szövetségének. Amikor a Nemzetközi Vöröskeresztnek köszönhetően 1947-ben Kárpátaljára költözött, már kiforrott művész volt. Glück Gábor művészetében új fejezet nyílott kárpátaljai évei alatt. Ettől kezdve gyakorolt rá hatást Boksay József és Erdélyi Béla festészete. Nem egyszerűen csak folytatta a nagy elődök hagyományait, hanem sajátos művészetével hozzájárult azok fejlesztéséhez.
Borisz Kuzma, az Ukrán Képzőművészeti Egyesület kárpátaljai szervezetének vezetője szakmai szempontból méltatta a festő- és grafikusművész pályáját, munkásságát.
– A művészet az a tényező, amely egyesíti az embereket, leküzdi a határokat, gyógyít mindenféle betegséget, s erre napjainkban oly nagy szükség mutatkozik. A művészet egy egyedi vakcina, amely mindannyiunk számára lehetőséget biztosít örülni az életnek, élvezni azt és az emberi kapcsolatokat. Az ilyen művészet kiemelkedő képviselője Glück Gábor, aki életével bizonyította, hogy elsősorban szerénynek kell lenni, szeretni a munkáját, a hazáját, a népét. Ezt láthatjuk alkotásaiban – fogalmazott, és mindenkit meginvitált a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumba, ahol számos festménye látható.
A megnyitón részt vett a festő veje, Homoki József, aki a Homoki család nevében mondott köszönetet a főkonzulátusnak a kiállításért.
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára kiemelten fontos, hogy a fiatal generációk megismerjék és továbbvigyék szűkebb pátriánk kulturális örökségét. Ennek jegyében jelent meg idén legújabb kiadványunk, Tóthné Espán Margaréta Asztélyból perecet, Beregről szőttest, Csongorról seprűt – ...
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi versvándor-tanár több mint egy évtized alatt huszonhárom országba, közel nyolcszáz településre jutott el, hogy sok százezer diáknak és felnőttnek közvetítse a magyar irodalmat. Kárpátaljára már tizenhárom éve rendszeresen ellátogat, megyénkben közel nyolcvan települ...
Pontosan nyolcvanegy éve, 1945. augusztus 6-án, reggel 08:15-kor felrobbant egy több százezres japán nagyváros, Hirosima felett az Enola Gay nevű B-29-es bombázóból kioldott, Little Boy nevű, nukleáris töltetű bomba. Mintegy 70–80 ezren azonnal meghaltak, majd újabb 70 ezer ember vesztette életét rö...
