Írta: | Forrás: KISZó | 2026. szeptember 15.
Kollégák, rokonok és barátok gyűltek össze a Hungarológiai Központban, hogy 79. születésnapján köszöntsék Balog Sándor festőművészt, nyugalmazott restaurátort. Az ünnepi alkalom egyben kiállításmegnyitó is volt: a közönség harminc, régebbi és újabb alkotásából válogatott tárlaton keresztül ismerhette meg közelebbről a művész látásvilágát.
A kiállítást Jackovics Marianna, a Hungarológiai Központ tudományos munkatársa nyitotta meg, majd Angyal Gabriella művészettörténész, az ungvári skanzen egykori igazgatója méltatta az ünnepelt munkásságát. Jurij Dik újságíró elsősorban Balog Sándor restaurátori szakmai tudását és rajztehetségét emelte ki, de hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mihajlo Beleny elismert szobrászművész is. Vladiszlav Hanzel festőművész, a Kárpátaljai Professzionális Festőművészek Társaságának megbízott elnöke szakmai szempontból értékelte a bemutatott munkákat, külön hangsúlyozva a művész festészetében érzékelhető fejlődést.
Balog Sándor 1947. augusztus 13-án született Nagygejőcön. Művészi érzékenységét édesapjától örökölte, aki maga is szépen rajzolt, zenélt, énekelt és ezermester hírében állt. Sándor rajztehetségére már másodikos korában felfigyelt tanítónője, és elvitte első mesteréhez, Bakonyi Zoltán rajztanárhoz. A neves pedagógus keze alatt a kárpátaljai kortárs festők közül sokan tették meg első lépéseiket a művészet felé.
Bár tehetsége alapján akár az ungvári Iparművészeti Szakközépiskolába is bekerülhetett volna, a család anyagi helyzetén szeretett volna segíteni, ezért inkább munkába állt. Később, a hetvenes évek végén az ungvári néprajzi múzeumban kezdett dolgozni, ahol több mint két évtizeden át restaurátorként tevékenykedett. A restaurátori munka nem csupán szakmai tudást és pontosságot, hanem a régi tárgyak, letűnt korok és megőrzendő értékek iránti különleges érzékenységet is megkövetelte. Sándor ebben a munkában is megtalálta azt, ami egész művészetét meghatározza: a múlt és a jelen kapcsolatát.
Restaurátorként nemcsak megőrzött, hanem keresett is. Vidéki útjai során elfeledett értékekre bukkant, amelyek közül többet a skanzennek adományozott. Egyebek mellett egy elfeledett Boksay-képet, templomi szobrokat és szentképeket is sikerült felkutatnia. Egy híres kijevi restaurátortól ugyancsak sokat tanult, aki második fontos mesterévé vált szakmai és alkotói pályáján.
A festészet azonban mindvégig jelen maradt az életében. Szabadidejében akvarelleket és olajfestményeket készített, később pedig számos önálló tárlaton mutatta be munkáit. Ma is aktívan alkot, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének tagja.
Festészetének középpontjában a táj áll. Kárpátalja természete, Ungvár történelmi helyszínei, a vár, a görögkatolikus székesegyház vagy a skanzen nem egyszerűen megfestendő témák számára, hanem személyes emlékekkel és érzelmekkel átszőtt helyek.
Képein ezért a jelen tájai mögött rendre felsejlik a múlt. A hagyományőrzés, a gyökerekhez való ragaszkodás fontos része művészetének. A 18–19. századi festészeti hagyományokhoz nyúl vissza, és romantikus látásmóddal ábrázolja a természetet, az épített örökséget. Képein különösen fontos szerepet kap a fény: a pasztellszínek, a felhők mögül előtörő napsugarak, a tájat beborító áttetsző derengés sajátos, szinte álomszerű hangulatot teremtenek.
Balog Sándor festményei mai tájakat mutatnak, mégis gyakran úgy érezzük, mintha egy régebbi világ emlékei között járnánk. Talán éppen ez adja művészetének egyik legfontosabb sajátosságát: képein a régi és a mai különös módon találkozik.
A születésnapi kiállítás végén Sándor lánya, Beáta köszöntötte édesapját virágcsokorral és megható szavakkal.
A nagydobronyi keresztszemes hímzés és a beregi szőttes is bemutatkozott a szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal megrendezett Brüsszeli Kárpátalja Napon. A Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő által szervezett esemény idén a hagyományos kézművesség és a kortárs divat kapcsolatát állította...
Játékos meseösvény, kézműves-foglalkozások, élőszavas mesemondás és táncház várta a gyerekeket szeptember 30-án a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban, ahol közös programmal ünnepelték a magyar népmese napját. A színház falai között ezúttal a népmesék jól ismert alakjai, történetei és játékos...
A magyar népmese napja alkalmából tizedszer szervezett mesemondó találkozót a Pro Cultura Subcarpathica (PCS), harmadszor pedig Mesevarázs fesztivált. A kétnaposra bővült rendezvényt Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartották. A magyar népmese napja minden évben jó al...
Izgalmas történetbe csöppen az a látogató, aki a Hagyományok Háza Napok – Fecskehajtó Fesztivál keretében a Mesélő tárgyak bemutatójára érkezik. A digitális kiállítás a Kárpát-medence közösségeit és szervezeteit mutatja be egy-egy hozzájuk kötődő különleges tárgy történetén keresztül.
