Írta: KMMI | Forrás: | 2025. január 16.
Újabb miniszoborral gazdagodott a kárpátaljai megyeszékhely.
Január 15-én avatták fel Ungvár 75. miniszobrát, amelyet Fegyir Manajlo (Manajló Tivadar, 1910. október 19. – 1978. január 15.) emlékének szenteltek a festőművész születésének 115. évfordulója alkalmából.
A szobor Manajlót ábrázolja, aki egy tököt farag. A mű Roman Murnik alkotása.
Fegyir Manajlo a XX. század első felének meghatározó művésze, a Kárpátaljai Képzőművészeti Iskola alapítója volt. A szülőföld tájai és paraszti emlékei köszönnek vissza jellegzetesen optimista hangulatú képein.
1978. január 15-én hunyt el, az ungvári Kálvária temetőben helyezték örök nyugalomra. 1981-ben házában – a munkásságára előtti tisztelgésként – emlékmúzeumot alakítottak ki.
A szobrot Manajlo-Prihogyko Viktória, a művész unokája, a Manajlo Emlékmúzeum és Alapítvány vezetője, valamint a szoborállítás kezdeményezője, Julija Dub leplezték le.
A turisták és városlakók számára a miniemlékmű közelében egy QR-kód is található, amely lehetővé teszi, hogy további információkat kapjanak a művészről, és megtalálják házának címét, ahol jelenleg a Fegyir Manajlo Emlékmúzeum működik.
Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.
Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...
Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.
Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...
