Írta: | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. február 21.
Huszonöt éve a mai napon, február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
Többek között a nyelvi sokszínűségre és gazdagságra hívták fel a figyelmet, illetve a veszélyeztetett nyelvek védelmét is szorgalmazták a világnap létrehozásával.
Ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek, ám legalább felét a kihalás veszélye fenyegeti.
A becslések szerint havonta két, őshonos lakosok által beszélt nyelvvel szegényedik a világ.
Egy nyelvet utolsó beszélőjének elhalálozása után szinte lehetetlen újjáéleszteni, éppen ezért az UNESCO a százezer beszélő alatti nyelveket veszélyeztetettnek nyilvánította.
Az UNESCO a világnappal az 1952-es dakkai tüntetés előtt tiszteleg, amikor a Pakisztán részét képező Bangladesben a bengáliak felemelték a hangjukat anyanyelvük mellett, mivel az állam csak az urdut ismerte el hivatalos nyelvként. A tüntetőket a rendőrség verte szét, eközben öt embert meg is öltek. Bangladesben ez a nap így a bengáli nyelvi mozgalom napja is. Banglades kérésére datálták az anyanyelv világnapját február 21-re, amit először 2000-ben ünnepeltek meg.
Anyanyelvünket, a magyart mintegy 15 millióan beszélik, amibe nem csupán az anyanyelvi beszélőket számítják bele.
A magyar a világon a 62., Európában a 14. helyet foglalja el a beszélők számát figyelembe véve.
Magyarországon és az Európai Unión kívül a Vajdasági Autonóm Tartományban hivatalos nyelv, Ausztriában és Szlovéniában pedig regionális nyelvként tartják számon.
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
A budapesti Mai Manó Ház Tóth György fotóművész Út (Érzelmek a tudat alatt) című kiállításával nyitja az idei évet január 23-án – közölte az intézmény kedden az MTI-vel.
Többek között Albert Einstein tudományos írásai, Thomas Mann és Dale Carnegie művei, Hajós Alfréd építészeti tervei és a francia avantgárd festészet több kiemelt művészének életműve is szabadon felhasználhatóvá vált 2026. január 1-jétől – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
