Írta: Bunda Fehér Rita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. július 08.
A Szent Anna Karitász szervezésében vetítették le a Magyar Passió című filmet július 5-én Beregszászban. A rendezvénynek a Pásztor Ferenc Közösségi Ház adott otthont. A filmvetítés és az azt követő közönségtalálkozó díszvendége Eperjes Károly színművész, a film egyik főszereplője és rendezője volt. Ebből az alkalomból beszélgettünk.
Kinek a meghívására érkezett Kárpátaljára?
Harapkó Marianna, a beregszászi karitász vezetőjével Vácott, egy karitász-összejövetelen találkoztunk. Akkor hívott meg.
Milyen lelkülettel érkezett hozzánk?
Érdekes lelkülettel. Az Illyés Gyula Színházban játszottunk, próbáltunk tíz évvel ezelőtt. Tehát vannak itt élményeim, az akkori bolhapiacról is, és a templomról is. Kíváncsian jöttem. Az, hogy itt háború van, nem keltett bennem félelmet, hiszen a harcok messze zajlanak. De voltam már háborúban Medjugorjeben, amikor csak egy bejárat volt az országba. Medjugorje körbe volt véve és lőttek mindenfelől. Lehetett hallani a bombákat. Ott se féltem. A Szűzanya védelme alatt voltunk.
A filmről kérdezném. Rendezőként hogyan jutott eszébe, hogy egy ilyen témához nyúl?
A témához nem én nyúltam hozzá. Várnai Péter címzetes prépost barátom, építészmérnök sajnos megbetegedett. Nem tudta hívatását azon a szinten gyakorolni, ahogy korábban, így elkezdett színműveket írni. Kérte, hogy olvassam el, rendezzem meg, és játsszam el benne Leopoldot, a papot. Először azt gondoltam, hogy nem tudom elvállalni. De aztán foglalkoztam az anyaggal, és úgy éreztem, hogy ezt film formájában kéne elkészíteni. A történetet a Katolikus Rádió hangjátékban már bemutatta. Én ezt dolgoztam át munkatársaimmal, dramaturgokkal, történészekkel. Pap nagybátyám és szüleim is érintettek voltak az 50-es évek borzalmaiban, úgyhogy fontosnak tartottam, hogy ez elkészüljön. Magyarországnak ez a legnagyobb lelki exodusa. Egy éjszaka alatt majdnem 12 ezer szerzetest deportáltak és likvidáltak. 12 ezer embert kivenni egy tízmilliós népből, és ráadásul az elitet, az borzasztó nagy fájdalom.
Magyarországot is, de Kárpátalját is érintették a 40-es, 50-es évek üldözései. Mit adhat ez a film az itt élő embereknek?
Aki ezt megnézi, felfogja Romzsa Tódor püspök atyának a kálváriáját is. Ez egy sűrített film. Aki ezt megnézi, az világosan látja, kinek milyen nehézségei voltak abban a korban. Nem csak a papoknak, hanem a kulákoknak is. Sok mindent érint ez a film, magát Trianont is.
Milyen volt a forgatás?
Csak annyit tudok mondani, hogy olyan volt, mintha a tenyerén hordott volna minket az Isten. Nem is éreztük, hogy dolgozunk.
A forgatás alatt volt közös ima, szentmise-látogatás?
Én minden nap mentem szentmisére, és volt, aki velem jött. Olyan is, aki nem gyakorló katolikus, vagy olyan, aki nincs megkeresztelve. De nem volt ez kötelező. Aki jött, az jött, aki nem, az nem.
Mit üzen a kárpátaljaiaknak?
Kitartás és ima, ima, ima. Ebből a nehézségből a Jóisten majd a jót hozza ki. Ne veszítsék el a reményt, sem Beregszászban, sem sehol máshol. Az Isten a legrosszabból is jót tud kihozni.
A Kárpátaljai Rózsahölgyek Társasága idén is folytatja többéves hagyományát, miszerint rózsatövet és emléktáblát avat Beregszász és a vidék ismert nőalakjai számára a beregszászi Budapest parkban. Ezúttal Nádas Anna, színész, újságíró, színműíró, a Beregszászi Népszínház egyik alapítója és...
Pilinszky János magyar költő 103. születésnapján megemlékezést tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Campusán november 27-én. Az esemény apropóján ünnepélyesen felavatták a költő fejszobrának gipsz másolatát.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...
Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...
