Írta: | Forrás: hirado.hu | 2025. április 20.
Húsvét a keresztény világ legfőbb ünnepe, a világ világosságának győzelme a sötétség felett, a legnagyobb titok, mi csak létezik. Mégis oly egyszerű az üzenete: Jézus legfőbb parancsa szerint kell élni, vagyis nem csak az Istent, de embertársunkat is teljes szívből kell szeretni. Húsvét Jézus kereszthalálának és feltámadásának ünnepe, a nap, mikor a végtelenül jóságos Teremtő Isten egyszülött fiát áldozta azért, hogy az embert megváltsa bűneiből.
Jézus Krisztus a kezdet és a vég, ő az alfa és az ómega, aki Pilinszky János szavai szerint: „Harmadnapra legyőzte a halált. / Et resurrexit tertia die” (Pilinszky János: Harmadnapon).
Lukács evangélista azt írta, hogy Jézussal Jeruzsálembe nem csak a tanítványai jöttek, hanem a követői is. Többek között asszonyok, akik „a hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is. Úgy találták, hogy a kő el volt a sírtól hengerítve. Bementek, de az Úr Jézus testét nem találták. Még fel sem ocsúdtak meglepetésükből, már két férfi jelent meg mellettük ragyogó ruhában. Ijedtükben a földre szegeződött a tekintetük. De azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt. Emlékezzetek vissza, mit mondott nektek, amikor még Galileában járt: Az Emberfiának – mondta – a bűnösök kezébe kell kerülnie, fölfeszítik, de harmadnap feltámad” (Lukács 24).
Az asszonyok ettől úgy megijedtek, hogy elfutottak.
Adjuk vissza a szót Lukács evangélistának: „A sírtól visszatérve mindent hírül adtak a tizenegynek és a többieknek. Mária Magdolna, Johanna és Jakab anyja, Mária, s néhány más asszony hozta a hírt, aki még velük volt, az apostoloknak, de azok üres fecsegésnek tartották, és nem hittek nekik. Péter mégis menten felkelt, és a sírhoz futott. Benézett, de csak a lepleket látta. Hazament, és magában igen csodálkozott a történteken”.
Közben Jézus követői szedelőzködtek. A tanítványok még egyben maradtak, de a Jézust mint rabbit, mint prófétát követők közül a kereszthalál után sokan úgy érezték, hogy itt a vég, mesterük meghalt, nincs mit tenni, hazamennek. Jézus korábban ezt is megjósolta, amikor ezt mondta: „Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai” (Máté 26,31).
Lukács evangélista ugyanis azzal folytatja, hogy Jézus követői közül ketten már el is indultak Emmauszba, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumnyi távolságra volt.
A stádium ókori hosszmérték, a görögök 600 lábban, a rómaiak 625 lábban mérték. Jeruzsálemben a római mérték dívott, ami azt jelenti, hogy Emmausz 24 km-nyi távolságban volt.
Ezen kitérő után térjünk vissza Lukács evangéliumához: „Ahogy beszélgettek, tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk. De szemük képtelen volt felismerni. Megszólította őket: Miről beszélgettetek itt az úton? Elszomorodtak, megálltak. Aztán az egyik, akit Kleofásnak hívtak, hozzá fordult: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban. Micsoda? – kérdezte. A názáreti Jézus esete – felelték –, aki próféta volt, hatalmas tettben és szóban az Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és a tanács tagjai kereszthalálra ítélték, és keresztre feszítették. Azt reméltük pedig, hogy ő meg fogja váltani Izraelt. S már harmadnapja annak, hogy ezek történtek. Igaz, még néhány közülünk való asszony is megrémített minket.”
„Hajnalban kinn jártak a sírnál, s hogy nem találták ott a testét, azzal a hírrel jöttek hozzánk, hogy angyalok jelentek meg nekik, és azt mondták, hogy él. Társaink közül néhányan szintén kimentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogy az asszonyok jelentették, de őt magát nem látták. Erre így szólt: Ó, ti balgák, milyen nehezen tudjátok elhinni, amit a próféták jövendöltek. Vajon nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe? Aztán Mózesen elkezdve az összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az Írásokban róla írtak. Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De marasztalták: Maradj velünk, mert esteledik, és a nap már lemenőben van. Betért hát, és velük maradt. Amikor az asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta nekik. Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltűnt a szemük elől. Hát nem lángolt a szívünk – mondták –, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat? Még abban az órában útra keltek, s visszatértek Jeruzsálembe”.
Lukács evangélista az írását a feltámadt Jézus utolsó szavaival zárja: „Egyszer csak megjelent köztük és köszöntötte őket: Békesség nektek! Ijedtükben és félelmükben azt vélték, hogy szellemet látnak. De ő így szólt hozzájuk: Miért ijedtetek meg, s miért támad kétely szívetekben? Nézzétek meg a kezem és a lábam! Én vagyok. Tapogassatok meg és lássatok! A szellemnek nincs húsa és csontja, de mint látjátok, nekem van. Ezután megmutatta nekik kezét és lábát. De örömükben még mindig nem mertek hinni és csodálkoztak. Ezért így szólt hozzájuk: Van itt valami ennivalótok? Adtak neki egy darab sült halat. Fogta és a szemük láttára evett belőle. Aztán így szólt hozzájuk: Ezeket mondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak. Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat, s így folytatta: Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból.”
Jézus feltámadására emlékezünk ma, húsvétvasárnap.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak a húsvétot a Julián-naptár szerint számolják ki.
Ferenc pápa 2022-es húsvéti Urbi et Orbi üzenetében arról beszélt, hogy a „feltámadott Jézus testén látható sebhelyek annak a harcnak a jelei, amelyet ő vívott meg, s amelyben ő győzött — értünk, mégpedig a szeretet fegyvereivel, hogy mi békét nyerhessünk, békében lehessünk, békében élhessünk”.
Tavaly pedig a szentatya ugyancsak az Urbi et Orbi üzenetében kijelentette: „Testvéreim, Jézus Krisztus feltámadt, és csakis ő képes elhengeríteni a köveket, amelyek elzárják az élet útját. Sőt, ő maga az, aki Él, az Út: az élet, a béke, a kiengesztelődés, a testvériség útja. Ő megnyitja előttünk az egyetlen lehetséges ösvényt, mivel elveszi a világ bűnét és megbocsátja a mi bűneinket. Isten megbocsátása nélkül ezt a követ sem lehet elvenni. A bűnök megbocsátása nélkül nem lépünk ki a bezártságainkból, az előítéletekből, a kölcsönös gyanakvásból, az önmagunkat mindig felmentő és másokat vádoló vélekedésekből. Csakis a feltámadott Krisztus nyitja meg a megújult világra vivő utat azáltal, hogy nekünk ajándékozza a bűnök bocsánatát”.
A költő, Babits Mihály mindezt így fogalmazta meg: „Áradj belénk hát, óh örök / igazság és szent szeretet! / Oldozd meg a bilincseket / amikkel törzs és vér leköt, / hogy szellem és ne hús tegyen / magyarrá” (Babits Mihály: Eucharistia).
A képen: Matthias Grünewald: Feltámadás
Immár 10 éve ünnepeljük a népviselet napját április 24-én. Ezen a napon Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta vidékein is sokan öltenek magukra népi ruhadarabokat – legyen szó teljes viseletről, egy hímzett blúzról vagy akár csak egy motívummal díszített kiegészítőről.
Szent György vértanú, egyike azon szenteknek, akinek alakját osztatlan tisztelet övezi gyakorlatilag az egész keresztény világban, aki legyőzte a sárkányt, hogy megmentse a király szűzi leányát.
Jubileumi évaddal és öt ország ifjú művészeivel tér vissza a Virtuózok a Duna képernyőjére. Az első és egyetlen magyar fejlesztésű klasszikus zenei tehetségkutató műsor 10. évada újra az egyetemes zenetörténet legszebb dallamait és a legnagyobb hazai és nemzetközi sztárokat hozza el április 25-től. ...
Április 25-én, pénteken reggel a Vénusz, a Szaturnusz és a félhold közel kerülnek egymáshoz a pirkadati égen, és egy háromszög alakzatot formálnak, ami egy mosolygó arcra emlékeztet. Ezt a ritka égi látványosságot hármas együttállásnak nevezik.
