Egy expresszionista művész grafikái és festményei között – Réti János tárlata a Nagyszőlősi Révész Imre Galériában

Tóth Márta nagyszőlősi vállalkozó magán-kiállítótermében augusztus 5-én nyílt meg a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) alapító tagjának, Réti Jánosnak Bagolytávlatból. Múzsák – Mítoszok – Faunok című kiállítása, melyen a festő-grafikus mintegy harminc alkotását tekinthetik meg a művészetkedvelők.

A kiállítás megnyitóünnepségén elsőként Tóth Márta köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket. Röviden ismertette a művész eddigi pályafutását, aki 1949. január 18-án látta meg a napvilágot Ilosván, 1965 és 1969 között pedig az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola hallgatójaként tett szert jártasságra a grafika és a festészet terén. 1980-tól 1990-ig a Területi Művészeti Alap munkatársaként dolgozott, 1989 és 1993 között mint tanár oktatta az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola diákjait, 1990-ben pedig a RIT alapító tagjaként vett részt a társaság alakuló ülésén. Rendszeres résztvevője az egyéni, illetve a csoportos kiállításoknak. Munkássága változatos mind stílusában, mind témájában, amit több díjjal is elismertek és jutalmaztak.

A művészi pálya bemutatását követően a felszólaló rátért a most megnyitott tárlatra. Mint elmondta, a művészet a látáson keresztül próbál hatni, Réti János grafikáit, pasztelljeit, akvarelljeit nézve viszont nemcsak a szemünk, hanem az agyunk is dolgozik, hiszen már a kiállítás címe – Bagolytávlatból. Múzsák – Mítoszok – Faunok – is elgondolkodtató. A bagoly ugyanis a mítoszokban, a legendákban, a hiedelemvilágban is megjelenik, s többek között olyan képzettársítások kapcsolódnak hozzá, mint a magasabb rendű bölcsesség, a nőiség, az anyagon való uralkodás, a dolgokba való mély belelátás, a csöndes bölcsesség. Réti János egyik múzsája, Pallasz Athéné pedig néha – vagy gyakran? – kölcsönadja neki szent madarát, a baglyot, és a vásznon életre kelnek a faunok, a kentaurok, a kakasok, a sárkányok… Az alkotásokat pompás színvilág, változatos tematika, szigorú logika, konstruktív geometriai formák jellemzik, s csöppnyi erotika is fűszerezi azokat – fejtette ki Tóth Márta.

Marinics Sándor nagyszőlősi festőművész visszatekintett Réti Jánossal való több mint negyvenéves barátságukra, s a kiállító képzőművészt jellemezve megjegyezte: Nagyon kevés ilyen művész van, aki ennyire sokrétű lenne a festészeti és grafikai technikák terén. Míg Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul beszéde elején örömének adott hangot, hogy Kárpátalján kikövezettek a képzőművészetek és a képzőművészeti kiállítások útjai. Majd Réti Jánosról szólva kifejtette: Igazán színes palettájú grafikus, festő, akinek a változatos kompozíciói művészi élményt nyújtanak. Emellett pedig magas színvonalú kiállításnak nevezte a most megnyitott tárlatot.

A kiállítás kapcsán lapunk munkatársa elbeszélgetett Réti Jánossal a művészetéről, akit – mint elmondta – már gyermekkorában annyira érdekelt a rajz, a festés, hogy még otthonuk szekrényeinek a falát is telerajzolta. Szülei azonban soha nem büntették meg érte, egyszerűen lemosták a bútorokról a „dekorációkat”. Később, már tanulmányai során, az impresszionizmus és az expresszionizmus ragadta meg gazdag színviláguk miatt, jelenleg pedig az expresszionizmus jegyében alkotja akvarelljeit, pasztelljeit. Leginkább csendéletek, tájképek, figurális kompozíciók kerülnek ki a keze alól. Tájképein döntő mértékben a hegyvidékeket örökíti meg, főleg ősszel, az évszak pompázó színei miatt. A grafika viszont közelebb áll hozzá, mint a festészet, szénnel, tussal, szépiával alkot, s mint elárulta, a grafikák megalkotásában technikailag a jó vonalvezetés, a szép vonalak meghúzása a legfontosabb. Figurális kompozícióihoz pedig a görög mitológiából vesz témákat, mivel nagyon érdekesnek találja az ókori hellének mitológiáját. Grafikáit saját felfogásában készíti, kialakította a maga sajátos stílusát. Ami pedig a művek értékesítésének a kérdését illeti, mint kifejtette, az Ungvári Szépművészeti Múzeumban is megtekinthető több műve, döntő mértékben viszont külföldi, illetve belföldi magángyűjtők vásárolják meg az alkotásait.

A rendezvény végén Szilágyi Mátyással is röviden elbeszélgettem a kiállítások fontosságáról. A diplomata rámutatott, a tárlatok rendkívüli kultúraépítő szerepet töltenek be, itt találkoznak a művészetkedvelő emberek, így lelkes művészetkedvelő közösségek alakulnak ki. Amellett pedig, aki betér ide, esztétikai élményben részesül, egy esztétikai pluszt kap, és a tárlatok egy új dimenziót, a művészet dimenzióját nyitják meg a látogatók előtt.

Réti János kiállítása szeptember 5-ig tekinthető meg.