Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. november 22.
Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész a Beregszászi járásban, Bátyúban született 1932. december 28-án Bagu Géza és Demjén Mária gyermekeként. Az elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte meg, majd 1944–1945 között a beregszászi gimnáziumban tanult. 1945 után ismét Bátyúban ült iskolapadba.
A tanítói pálya vonzotta. A Huszti, majd a Munkácsi Tanítóképzőbe járt. 1952-ben szerzett diplomát. Első munkahelye Badalóban volt. 1958-ban az Ungvári Állami Egyetemen elvégezte az orosz tanári szakot, majd 1979-ben magánúton elvégezte a magyar szakot. 1958–1960 között Csonkapapiban tanított, majd az esti iskolában volt magyar tanár. 1964-től 2002-ig Bátyúban oktatott magyar nyelv- és irodalmat, továbbá szakkört vezetett és vetélkedőket szervezett. Hagyománnyá tette a Bátyúi Költészeti Napokat, a Simon Menyhért Napokat, a Hazahívogató Napokat, a rahói „Őrizz meg bennünket…” rendezvényt.
A beregszászi magyar módszertani szakcsoport vezetője volt (1969–1979). A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség oktatási munkabizottságának munkájában is részt vett, 1990-től alelnöki feladatot látott el a szervezetben.
Pedagógiai munkája mellett aktív szerepet vállalt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tevékenységében. 1989–1993 között a KMKSZ bátyúi alapszervezetének elnöke, 1990-től 1993-ig a területi választmány tagja. 1998–2011 között a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Tudományos-Ismeretterjesztő-Honismereti Tagozat munkabizottságának vezetőségi tagja.
Az elsők között volt, aki kutatni kezdte Kárpátalja múltját és kultúráját. Különös tekintettel érdekelte szülőföldje nyelve, irodalma, néprajza és történelme. Megírta az 1848/1849-es szabadságharc kárpátaljai eseményeit, az 1944 novemberében málenkij robotra elhurcoltak tragédiáját.
Közel 600 tanulmánya jelent meg a helyi és a külföldi sajtóban, melyekben leginkább a Demjén Balázs írói álnevet használta. Ezenkívül hét könyvvel gazdagította a kárpátaljai írók gyűjteményét.
Fő művei:
Didaktikai anyagok magyar nyelvből, 1984.
Bagu Balázs – Szakáll Mihály: A szabadságharc nemzetőrei (Vidékünk nemzetőrségének történetéből /1848-1849/). Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 1994
Bagu Balázs – Fakász Mihály – dr. Deák Ferenc: Tanulmányok az 1848–49-es szabadságharcról Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben. Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 1999
Életutak. Beszélgetések meghurcolt magyarokkal, az áldozatok hozzátartozóival. Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 2004
Bátyúi jeles napok és szokások. Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 2006
Hosszúlábú gólya. Bátyúi gyermekjátékok, 2007
Bagu Balázs – dr. Deák Ferenc: Beszéljünk magyarul. Magyar nyelvi tanterv és segédanyag a nem magyar iskolákban tanulók és tanítók számára. Kezdő csoport. Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 2008
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Kárpátalján. Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 2010
Munkásságát számos díjjal jutalmazták: 1985-ben Makarenko-díjat kapott. Az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton 1991-ben V. helyezést ért el Bátyú község földrajzi nevei című írásával. Az 1848-as kutatásokért 1992-ben Monokon Kossuth-emlékérmet és diplomát kapott. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Nívódíja (1996). 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Arany Érdemkeresztjével ismerték el köztevékenységét.
Bagu Balázs Bátyúban hunyt el 2011. július 9-én. 2012-ben a Bátyúi Községi Könyvtárban megalakult a róla elnevezett Bagu Balázs Irodalmi Társaság.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
