Az aradi vértanúkra emlékeztünk

Jellemző a magyarság történelmére, hogy a legnagyszerűbb, a legfelemelőbb pillanatok után a legtragikusabb események következnek be. Ilyen az 1848-as év gyönyörűséges márciusa után másfél évvel később bekövetkező világosi fegyverletétel. S ugyanilyen gyászos nap október 6-a, amikor Aradon kivégezték a tizenhárom hős honvédtábornokot. Október 6-án minden esztendőben a világ magyarsága legfényesebb szabadságharcunk vértanúira emlékezik. Mártírjainkra emlékezni kötelesség, hisz a tizenhárom hős honvédtábornok példájából, hősies helytállásából az utókor mindenkor példát meríthetett és meríthet.

A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében Beregszászon, az Európa֪–Magyar Ház előtt álló kopjafánál hajtottak fejet a vértanú hősök emléke előtt.

A megjelenteket Szabó Tibor, a KMMI művelődési részlegének vezetője köszöntötte, aki felidézte a korabeli történelmi eseményeket. Kiemelte: ma azokra a hősökre emlékezünk, akik életüket adták a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért. Olyan hősökre, akik között a magyarok mellett osztrák, szerb és horvát nemzetiségű is volt, s volt közöttük polgári származású katonatiszt és dúsgazdag főúr, de mindannyian hősökként küzdöttek a szabadságharc csatáiban, s mi már tudjuk, hogy nem harcoltak hiába. Az aradi vértanúk élete a ma nemzedéke előtt is példaként kell álljon, hisz megmaradásunk érdekében ma is elszántságra, akaratra és a nemzet ügye iránti feltétlen hűségre van szükség.

A megemlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúját és virágait az aradi vértanúk emlékoszlopánál.