A szép szó ünnepe Nagyberegen – A költészet megtartó ereje

A magyar költészet napjához méltó emelkedettséggel és bensőséges hangulattal zajlott idén is a KMPSZ által szervezett általános iskolások megyei szavalóversenyének döntője, amelynek immár tizenhetedik alkalommal adott otthont a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola. A nagyberegiek ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy nemcsak házigazdái, hanem gondos, figyelmes őrzői is ennek a nemes hagyománynak.

Április 11-e, a magyar költészet napja nem csupán egy dátum a naptárban: ünnep, amely a lélekhez szól. Olyan alkalom, amikor a szavak ereje hidat ver ember és ember között, vigaszt nyújt a nehéz időkben, és reményt ad a jövőhöz. A versek által kimondott gondolatok – legyenek azok örömteliek vagy fájdalmasak – közös nyelvvé válnak, különösen most, amikor a háború árnyékában talán még nagyobb szükségünk van a lélek megerősítésére.

„Mikor a vers fakad, egy pillanatra minden más megáll…” – köszöntötte Wass Albert soraival a résztvevőket Zenics-Lőrinc Edina szervezőpedagógus, érzékeltetve, hogy a költészet képes megállítani az időt, és teret adni az elmélyülésnek.

Kovács Mónika igazgató ünnepi beszédében kiemelte: megtiszteltetés számukra, hogy minden páros évben intézményük adhat otthont ennek a rangos megmérettetésnek. Hangsúlyozta, mennyire fontos a versszeretetre nevelés, hiszen a költészet segít megőrizni identitásunkat, erősíti a szülőföldhöz való ragaszkodást, és a békés együttélés üzenetét közvetíti. A kárpátaljai költők művei különösen közel állnak a diákokhoz, hiszen saját világukról, mindennapjaikról, küzdelmeikről és reményeikről szólnak.

A köszöntők után a versenyzőké lett a főszerep: az előválogatókból 18 tehetséges diák jutott a döntőbe, közülük tizenöten jöttek el. A fiatalok korosztályuknak megfelelő versekkel léptek színpadra, és örömteli volt látni, hogy bátran nyúltak kortárs költők műveihez is. A kötelező vers – a 100 éve született kárpátaljai költő, Szalai Borbála Csodálatos beszéd című költeménye – különösen szép üzenetet hordozott: bár különböző nyelveken szólunk, a mosoly és az emberség közös nyelvünk, amely mindig összeköt bennünket.

A zsűri – Zékány Krisztina, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének docense, Csurman-Puskás Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar tanszékének adjunktusa, Shrek Tímea író, pedagógus, Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi Egyetem Történelem Tanszékének docense, Cserniga Gyula, a Bereg Alkotóegyesület elnöke – alapos mérlegelés után hirdetett eredményt. Az első helyet Nyitrai Szonja (Kisbégányi Gimnázium) szerezte meg, második lett Szanyi Martin (Nagydobronyi Református Líceum), míg a harmadik helyen Pónitz Emma (Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola) végzett. Különdíjban Marinec Szonja, a házigazda intézmény diákja részesült.

Az esemény ünnepi fényét tovább emelte a Bereg Alkotóegyesület kiállítása, valamint az iskola diákjainak műsora, amely II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára emlékezett. A megidézett történelmi alak példája – a hűség, a kitartás és a rendíthetetlen tartás – ma is irányt mutat. A versek, dalok és visszaemlékezések által a múlt üzenete szólalt meg, emlékeztetve arra, hogy a becsület és a hazaszeretet örök érték.

A díjátadót követően zárszavában Zenics-Lőrinc Edina hangsúlyozta: ezen a napon nemcsak a versek, hanem II. Rákóczi Ferenc szellemisége is győzedelmeskedett. Zrínyi Ilona szavait idézve emlékeztette a fiatalokat: „A földi javak elveszhetnek, de aki becsületét veszti, mindent elveszít.” A résztvevők tehetségükkel és a magyar szó iránti hűségükkel bizonyították, hogy méltó őrzői ennek az örökségnek.

Nagyberegen ezen a napon ismét bebizonyosodott: a költészet nem csupán múltunk része, hanem élő, közösséget formáló erő, amely képes reményt adni és megtartani bennünket – bárhol is éljünk a világban.