Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. május 10.
Május 10. a madarak és fák napja. 1902-ben az európai országok egyezményt kötöttek Párizsban a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Még ebben az évben Chernel István ornitológus megszervezte Magyarországon az első madarak és fák napját.
E jeles nap bevezetésére hivatalosan csak néhány évvel később, 1906-ban került sor. Herman Ottó kezdeményezésére rendeletben írták elő a madarak és fák napjának megünneplését az iskolákban.
A természet szeretetének és védelmének a megünneplése azóta is hagyomány maradt. Ezen a napon rendezvényekkel és megemlékezésekkel hívják fel a figyelmet a természetet védelmére, valamint a fák és a madarak sokféleségére.
Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a magyarországi botanikus kertek és arborétumok a jeles nap alkalmából.
Az idei év fája, a nagylevelű hárs 23 gyűjteményes kertben figyelhető meg, az év gyógynövénye, a cickafark 26, az év vadvirága, a védett agrárkosbor májusi virágzása 6 kertben látható. Az év madara, a zöld küllő 24 gyűjteményes kertben figyelhető meg.
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
Olyan hatalmas a Rákóczi-kultusz, hogy felsorolni is hosszú lenne a Nagyságos Fejedelemhez köthető énekek, versek, mondák, szólások és tárgyak sorát. Csak „Rákóczy asztalából” többet ismerünk: a salánki kőaszatalt, amelyen ebédelt, a vezérszállási faasztalt, amelyen aludt és a rádit, amelyen ült.
