Írta: | Forrás: hirado.hu | 2022. május 10.
Május 10. a madarak és fák napja. 1902-ben az európai országok egyezményt kötöttek Párizsban a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Még ebben az évben Chernel István ornitológus megszervezte Magyarországon az első madarak és fák napját.
E jeles nap bevezetésére hivatalosan csak néhány évvel később, 1906-ban került sor. Herman Ottó kezdeményezésére rendeletben írták elő a madarak és fák napjának megünneplését az iskolákban.
A természet szeretetének és védelmének a megünneplése azóta is hagyomány maradt. Ezen a napon rendezvényekkel és megemlékezésekkel hívják fel a figyelmet a természetet védelmére, valamint a fák és a madarak sokféleségére.
Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a magyarországi botanikus kertek és arborétumok a jeles nap alkalmából.
Az idei év fája, a nagylevelű hárs 23 gyűjteményes kertben figyelhető meg, az év gyógynövénye, a cickafark 26, az év vadvirága, a védett agrárkosbor májusi virágzása 6 kertben látható. Az év madara, a zöld küllő 24 gyűjteményes kertben figyelhető meg.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
