Írta: Szabó Kata | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. május 08.
Pár évvel ezelőtt Vojevodinóban (a Perecsenyi járásban, Turjavágáson /Turja Paszika/ található) kirándultam. A gyönyörűen kialakított Schönborn parkot egy nap alatt szinte lehetetlen bebarangolni. Sissi életnagyságú szobra előtt legalább kétszer elmentem, míg végül észre vettem. A túra közben picike, de annál nagyobb meglepetések is értek, miniszobrok formájában. Az első kis alkotás felfedezése után izgatottan térképeztem fel a terepet, hogy merre lehetnek még a kicsi csodák.
Később Ungváron is láttam egy-két miniszobrot. A budapesti alkotásokat eddig csak képeken láttam, de remélem, nemsokára már én is készíthetek róluk fotókat.
Nemrég értesültem arról, hogy Bódi László tiszteletére egy újabb miniszoborral bővült az Ung-parti város. Pontosan nyolc éve költözött el a Republic frontembere a kék és narancssárga világba. Amikor megláttam a képeket a róla készült szoborról, úgy éreztem, méltó emléket kapott szülővárosában a híres kárpátaljai művész. Ám sokan nemtetszésüket nyilvánították ki ennek kapcsán. Többen kifogásolták, hogy Cipő megérdemelt volna legalább egy mellszobrot, hogy ezzel a kicsi művel leminősítették a híres énekest.
Pedig egy mű nagyságát nem a mérete mutatja. Összehasonlítani egy miniszobrot egy mellszoborral vagy egy egész alakos nagy szoborral számomra olyan, mint Picassot Michelangelohoz mérni, vagy Banksyt Kahlohoz. Miért ne lennének meg egymás mellett a városokban az impozáns, nagy szobrok és a kreatív, de kifejező miniszobrok? Budapesten jól megférnek egymás mellett, Vojevodinón sem vettek el őfelsége méltóságából a pici szobrok, talán Ungváron sem eszik meg egymást.
Nem szokványosak az apró művek, és éppen ez bennük az elbűvölő. Nem karikatúrák ezek – a szó pejoratív értelmében –, csupán egy sajátos látószögből alkották meg. A művészet lényege a világ sajátos értelmezése, aminek úgy gondolom, Kolodko Mihály kitűnően eleget tesz. Nem szörnyülködni kell emiatt, hanem példát venni róla: bátran szakadjunk el a sablonoktól, és így szemléljük – ne csak a miniszobrokat, de a körülöttünk folyó élet minden egyes rezdülését.
Negyedik alkalommal csatlakoztak a Szalókán élő asszonyok a lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet és a Népművészeti Szervezetek Egyesülete által 2020-ban indított online hagyományőrző szakkörprogramhoz, amely vidékünkre a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület közreműködésével jutott el. A Csapi kistérs...
Vélhetően nincs olyan magyar ember, aki ne szeretné a magyar népzenét, a magyar népdalt. Ezek ugyanis örökségünk részei, és hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik felkutatják, művelik és átadják a következő generációnak. Ezen művészek egyike a viski születésű Pál Eszter, a Magyar Állami Népi E...
Egy év kihagyás után új lendülettel indult újra a Kárpátaljai KultúrKaraván programsorozat, melynek célja, hogy a kárpátaljai közösségek számára elérhetővé tegye a minőségi magyar kultúrát, művészetet és közösségi élményt. A Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával megvalósu...
108 évvel ezelőtt, 1917. május 13-án kezdődtek a Mária-jelenések Fatimában, a Fatima város közelében lévő a Cova da Iria nevű helyen, amikor három pásztorgyereknek megjelent egy gyönyörű női alak. A tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto elmondása s...
