Írta: René | Forrás: Kárpátalja.ma | 2026. február 22.
A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.
A tájház udvara megtelt gyermekkacajjal, amikor a kisdiákok megérkeztek. A program egy hagyományos tárlatvezetéssel indult, ám az épület falai között ezúttal egy különleges meglepetés várta a látogatókat.
Amint a csoport belépett a tisztaszobába, egy különleges vendég fogadta őket. Mondik Dániel, a Beregi Dobrai Péter Középiskola végzős tanulója, tehetséges mesemondóként egy népmesével bűvölte el a gyerekeket.
– A foglalkozás egyik legfontosabb üzenete az élőszavas mesemondás felelevenítése volt – mondta el Gál Adél.
A Nagyberegi Tájház koordinátora hozzátette, hogy a jövőben is igyekeznek minél több alkalmat teremteni, ahol az élőszavas mesemondás programelemként szerepelhet. Fontos minden ilyen alkalom, hiszen ilyenkor a digitális világ zajában a gyerekek testközelből tapasztalhatják meg, hogyan képes egyetlen ember hangja, gesztusai és a népmese ereje közösséget teremteni és repíteni a képzeletet.
A mesemondást követően a gyerekek régi viseletekkel ismerkedtek. A szekrényből előkerült a bőgatya, az alsószoknya és egy nagykendő is, melyeket nemcsak szemmel és tapintással érzékelhettek, hanem fel is próbálhatták a darabokat.
A mesevilág és a „ruhapróba” után az illatok a konyha felé csábították a társaságot. Itt Olasz Piroska néni várta a gyerekeket, aki bevezette őket a csörögefánk sütésének rejtelmeibe. A diákok nemcsak szemlélői voltak az eseményeknek: aktívan részt vettek a csörögekészítésben, segítettek a tészta formázásában és előkészítésében.
A konyhai kalandok mellett a gyerekek alaposan szemügyre vették a kamrát, ahol a régi idők éléstárát ismerték meg, továbbá a szövőszéket és annak részeit, valamint a fonás eszközeit, amelyek ma már ritka kincsnek számítanak.
A kézműves foglalkozás a foglalkoztató teremben folytatódott, ahol Kepics Andrea vezetésével mindenki elkészíthette saját pálcikababáját, ami kedves emlékként juttatja majd eszükbe ezt a napot. Mivel az időjárás is kegyeibe fogadta a csoportot, az udvaron népi játékokkal vezethették le a felesleges energiákat.
A nap megkoronázásaként a közösen készített, friss, porcukros csörögefánk és a gőzölgő tea mellett pihenték ki a délelőtt fáradalmait. A látogatás végén a gyerekek nemcsak élményekkel, hanem a múltunk iránti mélyebb tisztelettel térhettek vissza Beregszászba.
A foglalkozás a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében valósult meg. A program támogatója a Csoóri Sándor Alap volt, szakmai partnere pedig a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltsége.
A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.
Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.
Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.
Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.
