A magyarság összetartozásának és megmaradásának jelképe – Nagyboldogasszony-szobrot avattak Nagyszőlősön

2021. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódva ünnepélyes keretek között felavatták Nagyboldogasszony szobrát Nagyszőlősön. A szobor Matl Péter Magyar Örökség-díjas, munkácsi szobrászművész alkotása, egy modern, jelképszerű megfogalmazása a szűzanya ábrázolásának. A Nagyboldogasszony-szobor carrarai fehér márványból készült, 270 centiméter magas alkotás, amely egy novoszelicai gránitból kifaragott félgömbre lett elhelyezve.

Bán Jónás ferences szerzetes, nagyszőlősi plébános köszöntötte a helyi római katolikus templom kertjében összesereglett vendégeket, adományozókat és zarándokokat. Elmondta: „A magyarság összetartozásának és megmaradásának jelképeként a Bethlen Gábor Alapítvány kezdeményezte, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, annak programjaként anyaországi civil szervezetek, egyházi közösségek támogatásával és közadakozással segítsük elő a kárpátaljai Nagyboldogasszony-szobor megalkotását és fölállítását, s ez által a helyi egyházi és világi közösségeket, a településeket, a családokat erősítő keresztény szolidaritás éltetését” – fogalmazott Jónás atya.

Bilák János, a Nagyszőlősi Római Katolikus Egyházközösség világi elnöke azt kérte a jelenlévőktől: „Ahányszor majd elhaladunk, vagy megállunk egy fohász erejéig e szobor mellett, kérjük égi édesanyánkat, anyai szeretete óvja, védelmezze családjainkat, egyházközösségeinket és városunk minden lakóját.”

Dr. Kovács István, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára avató beszédében kiemelte: „A magyarság kapcsolata Szűz Máriával folyamatos volt, hozzájárulhatott ahhoz, hogy hitünk mindig is erős maradt. Védelmezett bennünket, országunkat, kultúránkat az idegen erőkkel szemben. A nehéz magyar korszakokban elődeink erdők, nádasok, barlangok mélyén, éveken, évtizedeken, akár évszázadokon át fordultak imádságaikkal a magyarok nagyasszonyához. Nekünk sem szabad elfelejtenünk mindezt, hogy kinek, kiknek tartozunk elsődlegesen hálával. Azért, hogy emlékeztetnek erre bennünket, köszönet illeti a szoborállítás kezdeményezőit, szervezőit és nem utolsósorban a szobor alkotóját.”

Lucsok Miklós, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye segédpüspöke elmondta: „Mi, kárpátaljai keresztények, kárpátaljai magyarok hálával és reménnyel nézünk arra, ahogyan a magyarországi állami vezetőség kitart Jézus és a hitünk, illetve a keresztény értékek mellett. Imádkozunk azért, hogy továbbra is hűségben, egységben megvívjuk ezt a harcot, amelyben Szűz Mária közbenjárásával támogat minket és vezet a mennyei hadsereg ura, Jézus Krisztus” – fogalmazott a püspökatya.

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Mária, a Boldogasszony mindannyiunk jelképes édesanyja, egyben országunk égi patrónája.” Elmondta, hogy Magyarországon már Szent István felajánlását megelőzően elkezdődött a Szűz Mária-tisztelet, amit Szent Gellért püspök indított el. Mária az a biztos pont, akihez a magyarság mindig bizalommal fordul imájában, a megpróbáltatások idején is. Ma is nagy hittel és bizakodással hajtunk térdet Szűz Mária szobra előtt, nagy hittel zarándokolunk el a csíksomlyói zarándoklat során a Csíkszereda feletti nyeregbe, ahol évente a magyarság legnagyobb zarándokserege gyűlik össze, ami egyúttal Európa egyik legjelentősebb és legnépesebb zarándoklata – fogalmazott a főkonzul.

Bakos István, a Bethlen Gábor Alapítvány kurátora, a szobor felállításának kezdeményezője népes zarándokcsoporttal érkezett az anyaországból. Az alapítványuk fennállásának negyvenedik évfordulóján, Kárpátalja népének régi pártfogójaként köszönetet mondott mindazoknak, akiknek a támogatása nélkül nem készülhetett volna el a szobor. Kiemelte a kezdeményezéshez társult két miskolci civil szervezetet, az Éltető Lélek Alapítványt, valamint a Magyar a Magyarért Alapítványt, elmondta, hogy 2020. augusztus 15-én alakult meg a szoborbizottság, amely megrendelte a munkát, kiadtak egy a szobrot bemutató ajándékfüzetet is. A kezdeményezés fővédnökei között volt Király Tibor jogtudós, az MTA tagja, az ELTE emeritus professzora, a Bethlen Gábor Alapítvány alapító kurátora, aki Kárpátalján református lelkész családjában született, valamint Lezsák Sándor író, tanár, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója és éltetője, a Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriumának elnöke, prof. dr. Kásler Miklós onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az emberi erőforrások minisztere, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, valamint az átadó ünnepségen személyesen is megjelent dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke.

Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a magyar Mária-kultuszt bemutató ünnepi beszédében arra kérte hallgatóságát: „A Szűz Mária szobra előtt elhaladó – legyen bár magyar, ukrán vagy bármilyen más náció gyermeke – fejet és térdet hajtva álljon meg egy rövid párbeszédre, kérdésre, feleletre, aztán úgy menjen tovább, azzal a meggyőződéssel, hogy minden anyától született ember testvére a másiknak, nem pedig alattvalója. Mert talpunk alatt csak a sokat próbált föld, fölöttünk pedig a sokat látott Mindenható lakozik. Ha ezt be tudjuk tartani, ha életünket minden megélt óránkban ehhez igazítjuk, a nagyszőlősi Boldogasszonynak nem lesz oka a könnyhullatásra. Hófehér arca és makulátlan lelke mindig értünk fénylő és nyugodt marad zaklatott jelenünkben és a belátható jövő évtizedeiben egyaránt.”

Dr. Kovács István helyettes-államtitkár, Lucsok Miklós püspök és Bakos István közösen leplezték le a szobrot, amelyről az alkotó, Matl Péter elmondta, hogy most, a XXI. században egy a megszokottól eltérő Szűz Mária szobrot készített, amely már szinte szimbólumszerű modern alkotás, korunk üzenete az elkövetkező nemzedékeknek. A gránittalapzat a világmindenségre és a Földre utal, amelyből kinő az élet. Egy virágba, tulipánba öltöztette a művész Mária és a kis Jézus alakját. A virág szárán lévő levelek száma tizenkettő, mely az apostolok számára és a Jelenések könyvében leírt csillagok számára utal. A kis Jézus mindkét kezét áldásra emeli, de ez is csak jelzés, maximálisan leegyszerűsített a forma azért, hogy egységes jelként hasson a mű. Körszobor. Minden oldalról dinamikus plasztikai formát mutat. Az egész plasztika felfelé, az ég felé mozdul, mint az imádságban. „Mi atyánk, aki a mennyben vagy…..”. A szobor sziluettje az áldozati kelyhet is szimbolizálja, benne Mária és Krisztus glóriája a szent ostya.

Gy. Szabó András irodalomtörténész Szűz Máriát dicsőítő verset szavalt, majd Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekessel, a Magyar Operaház örökös tagjával együtt énekelték a jelenlévők a Boldogasszony Anyánk kezdetű éneket, amelyet a művésznő kis ünnephez illő műsora követett, zongorán kísérte Hegedűs Valér zongoraművész.

Végül Lucsok Miklós püspök megáldotta a szobrot, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat a talapzatánál.